Falstaff óta a kövérséget a vidámsággal és a jó kedéllyel kapcsolják össze. A kanadai Lakehead Egyetem pszichológusai szerint jogosan: a feltételezés igaz - legalábbis a nőknél. A magyarázat pedig az ösztrogén.

Azt vizsgálták, igaz-e, hogy a testzsír megvéd-e a rosszkedvtől. Kutatásuk két részből állt: először megvizsgálták a páciensek testtömeg-indexét (BMI) és összehasonlították fiatal nők egy csoportjának kedélyállapotával. Megállapították, hogy minél magasabb valakinek a testtömeg-indexe, annál kevesebb jelét mutatja a depressziónak, aggodalmasságnak és rossz hangulatnak.

Vagyis a legdepressziósabbak valamennyien soványak voltak, míg a csoport legkövérebb tagjai érzeték magukat a legkevésbé szerencsétlennek.

Magyarázattal is szolgáltak. Eszerint a zsírsejtekben a legmagasabb az ösztrogén szintje, márpedig ez a kémiai anyag nagymértékben felelős azért, hogy valaki vidámnak és boldognak érezze magát.

A szerelmi bánat gyógyítható

Van gyógyszer a szerelmi bánatra, derítették ki az Alabamai Egyetem és az iráni Tabrizi Orvosi Egyetem kutatói, méghozzá a melatonin és a vasotocin.

Az intenzív romantikus szerelem együtt jár bizonyos élettani, pszichológiai és magatartásbeli változásokkal, például eufóriát, megszállottságot okoz, és arra készteti a szerelmest, hogy minél közelebb kerüljön a szerelme tárgyához.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy az igazi szerelem különleges érzelem, amelyet el kell választani a fizikai vágytól, s amelyet az agynak a jutalomérzésért felelős része irányít, méghozzá a dopaminon keresztül.

A kulcs pedig a borsó nagyságú tobozmirigy, amely a melatonint termeli; ez a hormon szabályozza az ember napi biológiai ritmusát. A szerelemben fontos szerepet játszik a vasotocin is - vagyis e két hormon adagolásával gyógyítható a reménytelen szerelem.

A kesudió elmulasztja a fogfájást

Saját magán próbálta ki Charles Weber amerikai kutató azt a hiedelmet, hogy a kesudió megszünteti a fogban keletkezett tályogot. Abból a kutatásból indult ki, amely szerint a kesualmában, a kesuhéj-olajban és valószínűleg a kesudióban is megtalálható kémiai anyagok lepusztítják azokat a baktériumokat, amelyek fogszuvasodást, pattanást, tuberkulózist és leprát okoznak.

A hatás ráadásul villámgyors: a kémiai anyagok 15 perc alatt elpusztítják a baktériumokat, néhány nap alatt pedig teljesen megszüntetik a tályogot - ráadásul a kesudió fogyasztása ráadásul semmilyen mellékhatással nem jár.A napfény erőszakossá teszi a férfiakat

Augusztus a háborúk és inváziók, a bántalmazások, a szexuális erőszak és a súlyos betöréses lopások csúcsidőszaka - állapították meg az izraeli Ben-Gurion Egyetem kutatói, akik négy kontinensről összegyűjtött rendőrségi jelentéseket és 3000 év történelmi feljegyzéseit vizsgálták át ebből a szempontból.

Megállapították, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetésének szabályos éves ritmusa van: az északi féltekén júliusban és augusztusban van a legtöbb, december és február között a legkevesebb bűncselekmény. A dél féltekén pedig éppen fordítva: decemberben-januárban mérik a csúcsot, júniusban-júliusban pedig a legkevesebbet.

Vagyis nyáron két-háromszorosára nő az erőszakos bűncselekmények száma, míg a nem erőszakos bűntettek elkövetésének nincs semmiféle ritmusa: ugyanannyit követnek el az év minden szakában.

Ugyanez igaz a háborúkra is: a legtöbb fegyveres ellenségeskedés az északi féltekén augusztusban, a délin decemberbe és januárban tör ki.

Azt még nem tudják megmagyarázni, mi ennek az oka, de a legesélyesebb "bűnös" a szerotonin. Az agresszív katonáknál alacsonyabb értéket mértek ebből a neurotranszmitterből, akárcsak a gyilkosoknál, illetve azoknál, akik önkezükkel vetettek véget az életüknek.

Intelligensebbek a rövidlátók

A rövidlátásnak részben genetikai okai vannak, de akkor vajon hogyan lehetséges, hogy az evolúció során nem tudtunk megszabadulni tőle? Hiszen az ősember aligha élhetett sokáig, ha nem tudott vadászni és gyűjtögetni, mert nem vette észre a zsákmányt.

Hongkongi kutatók megtalálták a választ. Szerintük azért élte túl az evolúciót a rövidlátásért felelős gén, mert annak szerepe van az intelligencia fejlődésében is. A rövidlátást pedig egy olyan "környezeti hatás" okozta, amelyet távoli őseink nem ismertek: a sok olvasás fiatal korban.

Ételallergia okozta az öbölháború-szindrómát

Orvosok és kutatók évekig próbálták kideríteni, mi okozta az első öbölháború veteránjainál azt a sokféle szimptómával járó betegséget, amelyet végül öbölháború-szindrómának neveztek el.

Vizsgálták, hogy okozhatta-e a betegséget kémiai fegyver, elsősorban ideggáz, poszttraumás stressz, az égő olajkutak miatt a levegőbe került szennyezőanyag, rovarirtószer, uránium, oldószer - de egyikkel sem találtak kapcsolatot.

A Johns Hopkins Egyetem kutatói vetették fel, hogy a "bűnös" marhahús-allergia lehet. Arra gondoltak, hogy miközben a katonáknak egy sor védőoltást adtak be, amelyek védetté tették őket többféle rovar csípése és bizonyos mérgekkel szemben, "véletlenül" allergiássá tették őket a hamburgerre és a sztékre.

Így, amikor hazatértek az Egyesült Államokba, ahol ezeket a marhahúsból készült ételeket szinte minden nap fogyasztják, a klasszikus tünetekkel reagáltak: fáradtság, kiütés, izom- és izületi fájdalom, fejfájás, emlékezetvesztés, légzési nehézségek, gyomorpanaszok.

Az öbölháború-szindróma komoly problémát jelent, hiszen a veteránok 12 százalékát érintette valamilyen szinten, és körülük sokan kártérítést is kapnak a kormányzattól a betegség miatt.