Címke: tudomány (730 cikk)

Afrika középső régiójában töltik a telet a fehér gólyák a jeladó készülék szerint. A Magyar Madártani Egyesület szóvivője elmondta: vannak olyan madarak, amelyek Magyarországon maradnak, de a legtöbb gólya akár 20 ezer kilométert repül egy fél év alatt.

Génbankkal, állami tenyésztő programmal védjük a magyar kutyafajtákat, ám ha ezeket a munkakutyákat nem foglalkoztatják, akkor öt generáció alatt megváltozhatnak a tulajdonságaik, és idővel küllemük is.

Több mint hárommillió ember hal meg minden évben a légszennyezés következtében. Ám néhány high-tech megoldás hamarosan érdemben segíthet, hogy könnyebben lélegezhessünk – számol be a BBC. Ilyen eszköz lehet Peking hatalmas szabadtéri légtisztítója vagy Mexikóváros speciális anyaggal beburkolt kórháza.

Civilizációs betegségeink - a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy a stressz – gyulladt állapotban, valósággal állandó készültségben tartják a szervezetet. Ez a készültség azonban hosszú távon többet árt, mint használ, és az eredménye sokszor az, hogy nagy baj történik az agyban. Ezen a kutatási témán dolgozik a friss ERC Consolidator Grant ösztöndíj nyertese, Dénes Ádám, aki a Szigma - a holnap világa című magazinműsorunkban beszélt a részletekről.

Nem várható, hogy jelentősen csökkenne a kártevők száma a mostani hideg időszaknak köszönhetően. A néhány napig tartó extrém hideg ugyanis sokkal kevésbé ártalmas a rovaroknak, mint a hosszú nyári szárazság – mondta az InfoRádiónak Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményének vezetője.

Országszerte számos helyszínen, a Tisza-tavon, a Velencei-tavon, Nyíregyházán és Budapesten is kellett hattyúkat menteni. A hétvégén fényképsorozaton örökítették meg, ahogy a Hortobágyi Madárkórház egy önkéntese kiszabadít a jég fogságából egy hattyút. A madár nagyon legyengült. Miután kiszabadították, azonnal kapott antibiotikumot, illetve cukros infúziót, és elkezdték a visszamelegítését. De sajnos nincs sajnos jó állapotban a hattyú - mondta a Hortobágyi Madárkórház igazgatóhelyettese.

Létezik a fizikában olyan, hogy véletlen? Vannak multiverzumok, párhuzamos világok? Lehetséges az időutazás? Néhány olyan kérdés, amire a fizikafilozófusok próbálnak választ találni. Arról, hogy mennyire sikerül ez, Hörcher Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Filozófiai Intézetének igazgatója és Gyenis Balázs, ugyanezen intézmény kutatója számolt be az InfoRádió Szigma - A holnap világa című tudományos magazinjában.

Egy szivárványos fejű kígyó, egy sárkányszerű gyík és egy, a Star Trek klingonjaira emlékeztető szalamandra is szerepel a Mekong vidékén tavaly felfedezett fajok között, amelyeket már most a kihalás fenyeget - mondta a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője az InfoRádióban.

Hidegháborús kémműholdak adatainak segítségével tárták fel tudósok a Himalája drámai környezeti változásait. A gleccserek zsugorodása megállíthatatlannak tűnik, és tovább növeli a vízhiányt.

Iharkúton és Villányban is hatalmas őshüllő és ősemlős lelőhely feltárásán dolgozik a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportja. Vannak olyan maradványok, amelyekből csak egyetlen darab van az egész világon. Pénzbeli értékük ki sem fejezhető. A Természettudományi Múzeumban van például olyan holotípus, amelyet még a másik szobába is engedéllyel lehet csak átvinni – mondta Ősi Attila paleontológus, a MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője.

Idén is kiosztották a tudományos eredményeket elismerő Gábor Dénes-díjakat. Mások mellett a hálózatkutató, Barabási Albert László is szerepel a díjazottak között. Jamrik Péter, az elismerés alapítója beszélt az InfoRádióban.

A legújabb adatok szerint az északi sarkvidéki jég olvadása sokkal nagyobb mértékű, mint azt előre jelezték. A mostani adatok szerint legalább a duplája a felmelegedés üteme, mint a Föld bármely más részén – mondta az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című tudományos magazinműsorában Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője.

Vizi E. Szilveszter Széchenyi Nagydíjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke lett Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa című elismerés idei kitüntetettje. A díjat kedden adták át Budapesten, az Uránia Csillagvizsgálóban.

A Szaturnusz északi sarkpontjánál kialakult hatszög alakú hatalmas viharról készített sorozatfelvételeket a mintegy 20 éve a világűrben küldetést teljesítő Cassini űrszonda. A különböző fénytörésben készült fényképek segítik a NASA, illetve az Európai és az Olasz Űrügynökség csillagászait abban, hogy rájöjjenek, hogyan is alakult ki ez az egyedülálló jelenség.

Világszerte vita folyik a homeopátiás szerek használatáról. Az Egyesült Államokban nemrég elfogadtak egy szabályozást, amelynek értelmében a gyógyszerek dobozára csak tudományosan bizonyított tényeket szabad feltüntetni. Mandl József akadémikus, az Egészségügyi Tudományos Tanács elnöke szerint bár a homeopátiás szer nem hat, de nem is árt, és akkor ott van még a placebo-hatás is, vagyis a beteg gyógyszerbe vetett hite.

Nemcsak az újabb és újabb vírusok, de azok mutációi is komoly fejtörést okoznak a tudósoknak, akik arról is vitáznak: mikortól számít új vírusnak egy mutáció? A beazonosításuk a modern technikának köszönhetően napok kérdése, ám az ellenanyag előállításához évek munkájára van szükség - mondta az InfoRádió "Szigma - A holnap világa" című magazinműsorában Harrach Balázs virológus, bioinformatikus.

Ha épületeknél működik, akkor a Dávid-szobor talapzatánál is működhet a rengéssemlegesítő talapzat, amely földrengéskor megvédhetné Michelangelo szobrát attól, hogy összedőljön. Az azonban problémát okozhat, ha egy nagy erejű rengésben maga a szobrot kiállító épület, a Galleria dell` Accademia is rádőlhet a több mint 500 éves szoborra – mondta az InfoRádiónak Bondár István szeizmológus, a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Intézetének munkatársa.

A legutóbbi súlyos új-zélandi földrengés hatására közelebb került egymáshoz az ország két nagy szigete.

Visszatért a Földre pénteken két kínai űrhajós a Tienkung-2 kínai űrállomáson töltött 30 nap után, amely eddig a leghosszabb űrmisszió volt a kelet-ázsiai ország történetében.

Mindössze egymilliárd éve nyerhette el "gumikacsa" alakját a 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökös - erre a következtetésre jutottak a Berni Egyetem tudósai, akik kutatási eredményeiket két, az Astronomy and Astrophysics című szaklapban publikált tanulmányban ismertetik.