Címke: régészet (341 cikk)

A felfedezett tárgyak jelentősége hatalmas, hiszen a kései bronzkor és a korai vaskor közötti átmeneti időszakról nagyon kevés információ áll a kutatók rendelkezésére.

Egy újonnan azonosított, kivételes állapotban fennmaradt őshangya kövület lehet a valaha talált legidősebb ismert hangyafosszília – számolt be róla egy friss tanulmány a Current Biology című tudományos folyóiratban. A "szarvval" is rendelkező hangyák közé tartozó állat felfedezése azon kívül, hogy tudományos szenzáció, segíthet jobban megérteni a hangyák és a darazsak fejlődésének kettéválását is.

Szenzációs felfedezést tettek Szegeden a Magyar Nemzeti Múzeum és a Móra Ferenc Múzeum kutatói, miután az épülő BYD gyár területe alatt több ezer éves leleteket találtak.

Egy díszített kacsatojás, amelyet egy gödörben találtak, a világ legöregebb „pysanka” tojása. A régészek 2013-ban fedezték fel, amikor építőmunkások egy középkori kútra bukkantak, miközben egy házat újítottak fel Lvivben, Nyugat-Ukrajnában.

A Budavári Palota Hauszmann-korabeli északi szárnyának rekonstrukciója közben egy14-15. századi nemesi ház mélypincéjére bukkantak a Budapesti Történeti Múzeum archeológusai..

Fiatal nőt és férfit ábrázoló domborművel díszített sírkamrát tártak fel egy Pompejiben zajló régészeti ásatáson – számoltak be róla kedden a valenciai Európa Egyetem kutatói.

Ritka, közel életnagyságú alakokat ábrázoló freskókat fedeztek fel régészek Pompeji szívében, amelyek új betekintést adnak az i.e. 79-ben a Vezúv kitörésekor elpusztult ókori városban szokásos vallási rituálékba.

Ha valaki azt hinné, hogy az évezredekkel ezelőtt elhunyt és szarkofágokban eltemetett egyiptomi előkelőknek nincs valami jó szaga, nos, kiderült, hogy téved.

Azt egyelőre még nem sikerült megfejtenie a kutatóknak, hogy mit jelentenek a sziklafalba karcolt jelek.

Fémkeresővel bukkantak az óév egyik legértékesebb kincsére. A fantasztikus lelet a népvándorlás, vagyis a Nyugatrómai Birodalom bukása utáni nagy migráció idejéből való.

A 2024-es évben is büszkeségre adhat okot, hogy több nemzetközi jelentőségű felfedezés, tudományos áttörés mögött magyar tudósok, kutatók munkája áll.

Mintegy hétezer éves településmaradványokat találtak a cseh régészek a Prágától délkeletre fekvő Nupaky település mellett a cseh főváros autópálya körgyűrűjének építését megelőző kutatások közben – közölte szerdán a cseh tudományos akadémia régészeti intézetére hivatkozva a CTK hírügynökség.

A Budapesti Történeti Múzeum régészei egy középkori falu maradványait ásták ki Budapest belvárosában.

A város egykor a Yucatán-félszigettől délre, Campeche dzsungellal borított vidékét uralhatta.

Sverresborg várának 1197-es ostromáról szól a legenda, amiben említenek egy férfit, akinek a testét egy kútba dobták és kövekkel fedték be. A "kútember" akár kezdetleges biológiai fegyverként is szolgálhatott.

Középkori városok maradványait fedezték fel üzbég és amerikai régészek az Üzbegisztán keleti részén található hegységben.

A 15 méter mélyen lévő helyiségben egy ókori egyiptomi kormányzó lányának két díszes fakoporsójára bukkantak, amelyekre a túlvilágra vezető utazás menetét írták rá annak idején.

A frissen megtalált több mint 300 talajrajz kisebb ugyan, mint a leghíresebbek, de régebbiek is azoknál.

A keltákhoz köthető tárgyat egy lengyelországi lelőhelyen tárták fel.

A római légiók nem három évig, hanem csak néhány hétig ostromolták Maszada várát az ókorban egy új izraeli kutatás szerint.