Címke: elte (193 cikk)

Az ELTE TTK egyik laboratóriumában a kutatók régi címkéjű, eredetileg veszélyesnek számító vegyszerre bukkantak.

N. Kollár Katalin szerint a tanuláshoz beszélgetésekkel és könyvekkel lehet kedvet csinálni. Erre azért is lehet szükség, mert a kutatások szerint a leendő első osztályosok nem rendelkeznek elegendő ismerettel arról, mi vár rájuk az óvoda után.

Ezért nem emlékszünk az álmainkra reggel.

A testedzésfüggőség – szemben az alkohollal és a droggal – szemmel nem látható addikció, viszont minden esetben valamilyen káros következménnyel jár – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatásában.

A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másoknak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja – márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni. Az ELTE PPK kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, ami lehetővé teszi a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését és fejlesztését.

Az ELTE Természettudományi Kar (TTK) geofizikusai rekonstruálták a Kárpát-medence legnagyobb földrengéseit, amelyek a műszeres mérések előtt történtek.

Az ELTE kutatói abból indultak ki, hogy a napsütésben a zebrabőr melegebb fekete és hűvösebb fehér csíkjainak határvonalai mentén hőmérsékletkontrasztok keletkeznek.

Kiderült, a jelen tudása szerint melyek a rizikófaktorok, illetve milyen okai lehetnek a betegség eltérő erejű lefolyásának.

Farkas- és macskakölykökkel hasonlították össze a viselkedésüket.

Életének 81. évében szombaton elhunyt Gráf László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, akadémiai és Széchenyi-díjas biokémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professor emeritusa – tudatta az MTA.

A romániai és törökországi földrengések nem állnak összefüggésben, eltérő szerkezeti egységben, más erők hatására következtek be. Azt viszont nem lehet megmondani, hogy a keddi 5,7-es magnitúdójú rengést fogja-e erősebb követni – jelentette ki az ELTE Földtudományi Intézetének igazgatója.

A farkashoz genetikailag közelebb álló kutyafajták hajlamosabbak a vonyításra, és a kutatók arra jutottak, ez a viselkedés a félelem megnyilvánulása lehet. Erre utal, hogy az idősebb kutyákra jellemzőbb, és az ivartalan hímek hosszabban vonyítanak, mint az ivarosok.

Az ELTE-oktatók közös állásfoglalást küldtek az egyetem vezetésének, ebben azt követelték, hogy emeljék az alapbéreket, azok ugyanis nem csak európai vagy közép-európai, de magyarországi összehasonlításban is extrém alacsonyak.

Szerhasználatra és addiktív viselkedésre is hajlamosító géneket és génvariánsokat azonosított egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetésével. A felfedezés nemcsak a korábbi eredményeket erősíti, miszerint a függőség genetikai meghatározottságú lehet, hanem azt is, hogy egyes gének egyszerre többfajta szenvedélybetegség kialakulásához is hozzájárulhatnak.

A vizsgát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán (BTK) tartották. Az egyetem szerint műszaki probléma miatt kellett áttenni a vizsgát abba az épületbe, ahol szerintük 15-16 Celsius-fok volt.

A magyar háztartások közel harmadában van kutya, és a kutyatartók 65 százaléka családtagként tekint négylábú kedvencére. Tízből egy magyar kutyatartó számára pedig kedvence rendkívül, akár mindenkinél fontosabb az életében – derült ki a Kutyaszemmel program által támogatott legújabb felmérésből, amelyet az ELTE Természettudományi karának munkatársai végeztek.

A magyar felsőoktatási hallgatók valamivel több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal – derült ki a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület kutatásából, melyet az ELTE vezetésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végeztek.

Hosszú betegség után, 82 éves korában hunyt el az ismert nemzetközi jogász, az ELTE professor emeritusa.

Az egyetem közölte, hogy a jelenléti vizsgák külső helyszíneken, az egyetem köznevelési intézményeiben, kollégiumokban, valamint a téli időszakban is fűtött helyiségekben kerülnek megszervezésre.

Egyes szakokon már a középszinten elért 80 százalék feletti teljesítményt is pontokkal értékeli 2024-től az egyetem, de figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű jelentkezők különleges helyzetére is.