Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.76
bux:
0
2025. december 26. péntek István
prisoner concept, Handcuffed hands of a prisoner in prison, Male prisoners were severely strained in the dark prison, violence
Nyitókép: Sinenkiy/Getty Images

Tíz beteget ölt meg az ápoló, és még huszonhét embert majdnem

A 44 éves elítélt egy Würselenben működő hospice intézményben dolgozott, ahol 2023 decembere és 2024 májusa között túladagolta az altatót vagy a fájdalomcsillapítót számos betegnek.

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték szerdán egy németországi hospice kórház egykori ápolóját, akit tíz gyilkosság, illetve 27 gyilkossági kísérlet vádpontjában talált bűnösnek az aacheni bíróság.

A 44 éves elítélt egy Würselenben működő hospice intézményben dolgozott, ahol 2023 decembere és 2024 májusa között túladagolta az altatót vagy a fájdalomcsillapítót számos betegnek. Az ügyészség szerint a férfi azzal az indítékkal követte el a bűncselekményeket, hogy zavartalan legyen az éjszakai műszakja.

A bíróság határozata szerint a bűncselekmény különösen súlyosnak minősíthető, emiatt az elítéltet még 15 év után sem helyezhetik szabadlábra.

A férfi a tárgyalásán tagadta az ellene felhozott vádakat, és

a védelem felmentő ítéletet kért.

A nyomozók szerint azonban nem kizárt, hogy a most bíróság előtt bizonyított eseteken túl az egykori ápoló még további betegek halálát idézte elő, a hatóságok több évre visszamenőleg vizsgálnak gyanús eseteket.

Németországban 2019-ben is életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek egy sorozatgyilkos ápolót. Niels Högelt 85 gyilkosság vádjában találták bűnösnek Alsó-Szászországban. Júliusban pedig Berlinben fogtak perbe egy orvost, akit azzal vádolnak, hogy megölte tizenöt, palliatív ellátásban részesülő betegét. A 40 éves férfi a vád szerint "különböző gyógyszerek halálos keverékét" adta be 25 és 94 év közötti áldozatainak 2021 szeptembere és 2024 júliusa között. A német ügyészség szerint az orvos még sokkal több ember haláláért lehet felelős, több további gyanús esetet is vizsgálnak.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×