Elsőfokon a Kecskeméti Törvényszék járt el az ügyben, amelyben a vádat a Békés Vármegyei Főügyészség képviselte - írja sajtóközleményében a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség.

Az elsőfokú ítélet szerint a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjének irányításával formális eljárás keretében, a jogszabályok és szabályzatok megszegésével, a pénzintézet éveken keresztül nyújtott több tízmillió forint összegű kölcsönöket olyan gazdasági társaságok részére, amelyek nem feleltek meg a folyósítási feltételeknek. A bűncselekmény elkövetésében a Takarékszövetkezet vezetői, döntéshozói és hitelügyintézői, egyes esetekben az értékbecslők, valamint a hiteligénylők is közreműködtek, és ennek eredményeként a Takarékszövetkezetnek 2005. és 2011. közötti időszakban több mint 15 milliárd forint vagyoni hátránya keletkezett.

Emellett a Takarékszövetkezet elnöke a pénzintézet vagyonából hosszú éveken keresztül, jogellenesen finanszírozta a fia érdekeltségébe tartozó kft. gazdasági tevékenységét befektetésnek álcázva.

Ennek érdekében megkereste a Quaestor cégcsoport vezetőjét, hogy tegye lehetővé a kft. gazdasági tevékenységének színlelt értékpapírvásárlások keretében történő anyagi támogatását. Ellenszolgáltatásként a Takarékszövetkezet vezetője a színlelt ügyletek keretében esetenként a Quaestor cégcsoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges anyagi forrásokat biztosított a pénzintézet vagyonából. A 2004. április és 2010. március között létrejött ügyletek során a Takarékszövetkezet által értékpapírvásárlás címén a Quaestor cégcsoport részére átutalt összegeket valójában nem értékpapírra, hanem egy fedőcégen keresztül nagyobb részben a kft. és a Quaestor csoporthoz tartozó cégek kiadásainak finanszírozására fordították. Az ügyletek során a tranzakciókat nem értékpapírügyletként, hanem kölcsönként könyvelték és az egyes fiktív értékpapír adásvételi szerződésekben megjelölt értékpapírokat egyetlen esetben sem írták jóvá a Takarékszövetkezetnek a Quaestor cégcsoportnál vezetett ügyfélszámláján.

A bűncselekmény eredményeként a Takarékszövetkezet vezetője és egyik ügyvezetője, illetve a Quaestor cégcsoport vezetői közel 2,4 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a pénzintézetnek.

Az elsőfokú bíróság többek között hűtlen kezelés, pénzmosás és vesztegetés miatt a Takarékszövetkezet elnökét 8 év, a pénzintézet két ügyvezetőjét 6 év, illetve 5 év, míg a Quaestor csoport két vezetőjét 2 év, illetve 1 év végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, a további elkövetők többsége felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az ellen az ügyészség súlyosítás, míg az elkövetők és védőik elsődlegesen felmentés érdekében fellebbeztek.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetések aránytalanul enyhék, ezért a bűncselekmények elkövetésének összes körülményére figyelemmel azok súlyosítása indokolt.

Másodfokon az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.