Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Pixabay

Külföldi kocsikat büntetett meg, börtönbe mehet

Vádat emeltek az álrendőr ellen. A férfi az M3-as autópályán kopasztotta meg az autósokat, ha kellett még a bankautomatához is elkísérte gyanútlan áldozatait.

A Heves Vármegyei Főügyészség helyettes sajtószóvivője, Gubala Ádám Miklós tájékoztatása szerint a férfi 2022-ben, majd tavaly többször is hivatalos eljárást színlelve külföldi autósokat károsított meg Kál térségében.

Az álrendőr a leállósávban állt meg kéken villogó megkülönböztető jelzéssel engedély nélkül felszerelt kocsijával, és nyakában egy okirattal állított meg külföldi rendszámú autókat. Miután elkérte a sofőr iratait, közölte vele, hogy gyorshajtás miatt több tízezer forintra megbünteti.

A sértettek, abban a hiszemben, hogy intézkedő rendőrrel van dolguk, a felszólításnak többnyire eleget tettek, és kifizették a valótlan büntetést. Kétszer is előfordult, hogy az elkövető a fizetést vonakodva teljesítőket előállítással, illetve a járművük lefoglalásával fenyegette meg, így ekkor is sikerrel járt.

Az egyik esetben, mivel a gépkocsi vezetőjénél nem volt elég készpénz,

a férfi a saját kocsijába ültette át a külföldi állampolgárt és egy gyöngyösi bankautomatához vitte, majd a pénzfelvétel és -átadás után visszafuvarozta az autópálya pihenőhelyén hagyott járművéhez.

A járási ügyészség a férfit kétrendbeli, hivatalos minőség színlelésével elkövetett zsarolás bűntettével, valamint szabálysértési értékhatárt meg nem haladó, üzletszerűen elkövetett csalás vétségével vádolja.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×