Infostart.hu
eur:
361.6
usd:
311.31
bux:
131917.51
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Woman judge hand holding gavel to bang on sounding block in the court room.
Nyitókép: Nathaphat/Getty Images

Milliárdos csalást elkövető számlagyár működtetői ellen emeltek vádat

Vádat emeltek annak a budapesti bűnszervezetnek a tagjaival szemben, akik 2016. és 2020. között jutalék ellenében fiktív számlákat állítottak ki cégeknek, ezzel mintegy 3,175 milliárd forint vagyoni hátrányt okozva a költségvetésnek – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A közel négyszáz oldalas vádirat szerint egy 46 éves férfi 2016 januárjától valós tevékenységet nem végző gazdasági társaságokból álló, több szintűen felépített „számlagyárat” működtetett, amely adóelkerülésre irányuló „szolgáltatásokat” nyújtott, jellemzően vagyonvédelmi tevékenységet végző megrendelők, úgynevezett "haszonhúzó cégek" részére.

Ezek a cégek azért kötöttek színlelt szerződéseket a bűnszervezethez köthető cégekkel, hogy a munkavállalóik foglalkoztatása után keletkező közterhek megfizetését elkerüljék, illetve a színlelt szerződések alapján – a számlázási láncban alattuk elhelyezkedő társaságok nevében – kiállított fiktív számlák áfa-tartalmával az áfa-fizetési kötelezettségüket törvényellenesen csökkentsék – részletezte a főügyészség.

A gazdasági kapcsolat látszatának igazolására a céghálóban átutalással teljesítették ugyan a szerződések szerinti összeget, de a munkavállalóknak fizetendő munkabér és a bűnszervezetet megillető tíz-tizenöt százalékos jutalék levonása után fennmaradó összeget felvették, és azt az eredetileg utaló társaság képviselőinek készpénzben visszajuttatták. A jutalék végső soron a bűnszervezet irányító férfihez került vissza.

A „számlagyárnak” eredetileg sem állt szándékában a kiállított számlák után fennálló áfa-fizetési kötelezettség teljesítése és a munkáltatást terhelő adók- és járulékok megfizetése, de arra reális lehetőség sem volt, mivel a bűnszervezeti cégláncolaton átfuttatott összegeken felül a cégek vagyonnal nem rendelkeztek – mutatott rá a főügyészség. Hozzátették: az elkövetők valótlan tartalmú bevallásokat nyújtottak be, illetve a fiktív cégvezetésekre strómanokat alkalmaztak.

A Fővárosi Főügyészség az ügyben – amelyben korábban öten is letartóztatásban voltak – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt

összesen 42 személlyel szemben emelt vádat.

Velük szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását, valamint vagyonelkobzást is indítványoztak, kiemelten az eljárás során zár alá vett ingatlanokra, valamint a lefoglalt járművekre és bankszámlapénzre – közölték.

Kitértek arra is, hogy a strómanokkal szemben indult büntetőeljárásokat a nyomozó hatóság elkülönítette.

Címlapról ajánljuk
Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Magosz-figyelmeztetés: a veszélyhelyzet végével megszűnt az ukrán import tilalma is

Május 13-ával hatályukat vesztették a veszélyhelyzeti rendeletek, köztük az is, amely tiltotta az ukrán agrártermékek behozatalát – figyelmeztet a Magosz. Több mint 20 ukrán termék, például gabonák és baromfi importja vált lehetővé, ami hátrányosan érinti a gazdákat Cseh Tibor András, a szervezet főtitkára szerint.

Kegyelmi botrány: most újra Magyar Péternél pattog a labda, majd Sulyok Tamásnál fog

Nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi botrány iratainak egy részét. Ezt Magyar Péter miniszterelnök jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az elhangzottakra már az államfő és a Fidesz is reagált. Sulyok Tamás közölte: átadja Magyar Péternek a nála lévő dokumentumokat, ha „hivatalos felkérést kap rá”. Két ügyvéd is reagált.
Bekövetkezett, amitől a G7-országok rettegtek: 2004 óta nem látott dolog történik a világ legnagyobb gazdaságaiban

Bekövetkezett, amitől a G7-országok rettegtek: 2004 óta nem látott dolog történik a világ legnagyobb gazdaságaiban

A költségvetési politikát ígértek az iráni háború okozta gazdasági kockázatok kezelésére, miközben a fejlett országok államkötvény-piacain 2004 óta nem látott feszültségek alakultak ki – figyelmeztettek a G7-országok pénzügyminiszterei párizsi találkozójukon. A közös nyilatkozatban elismerték, hogy a közel-keleti konfliktus az energia- és élelmiszerellátási láncokon keresztül növeli az inflációs kockázatokat. A jegybankok az árstabilitás megőrzését jelölték meg elsődleges célként, miközben a háború kitörése óta egyik G7-ország sem emelt kamatot. A kötvényhozamok utoljára 2004-ben voltak ilyen magasan, de az amerikai hosszúoldalon három évtizede nem látott szinten áll. A G7 országok miniszterei emellett megerősítették Ukrajna támogatását, és a mesterséges intelligencia pénzügyi stabilitásra gyakorolt kockázataival is foglalkoztak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×