Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Az OTP Bank új, innovációs fiókja Budapesten, az Árkád üzletközpontban az avatás napján, 2018. november 20-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Csalók próbálkoznak az OTP-ügyfeleknél, a bank ismét figyelmeztetést adott ki

Az OTP nevével élnek vissza.

Csalók küldenek SMS-üzeneteket, látszólag az OTP nevében, így a bank azt kéri: senki ne kattintson az azokban szereplő linkekre – írta az OTP.

Közölték: a csalások elkövetői egyre változatosabb és egyre nehezebben felismerhető módszereket találnak ki. Az SMS-ben megkísérelt csalások egy részének üzenete látszólag az OTP Bank nevében érkezik, és az abban szereplő link általában egy olyan hamis weboldalra vezet, amely hasonlít az OTP Bank internetbanki belépőfelületére.

Ha ezen a weboldalon az ügyfél megadja bejelentkezési adatait, akkor azok azonnal a csalókhoz kerülnek,

akik így hozzáférhetnek akár az áldozat bankszámlájához is.

Az OTP Bank biztosítja a biztonságos online bankolást, rendszerei működése során kialakítja a biztonságos környezetet és azt folyamatosan monitorozza a szolgáltatás és az ügyfelek tranzakcióinak biztonsága érdekében. A csalók az ügyfelek jóhiszeműségét, óvatlanságát használják ki. Gyakran önmaguk utalnak a csalók által megjelölt biztonsági számlára vagy adják meg a kártyaadataikat, illetve kattintanak hamis weboldalra navigáló linkre vagy töltenek le káros applikációkat, ezzel kiadva a tranzakció végrehajtásához szükséges banki adataikat az azokkal visszaélőknek.

Kiemelték: az OTP Bank folyamatosan vizsgálja az új elkövetési formákat, a bank monitoring rendszert üzemeltet, amely során a gyanús tranzakciókat kiszűri, és intézkedik az ügyfelek pénzeszközeinek megóvásáról.

Ezúton is felhívják a figyelmet arra, hogy az OTP Bank ismert belépési oldalait használják, ügyeljenek a webcímekre és ne adják meg adataikat a hirdetésekből megnyíló oldalakon. A bank nem kér PIN-kódot, bankkártya adatokat, nem kéri, hogy töltsenek le vagy telepítsenek ismeretlen forrású programokat saját eszközeikre (laptop, számítógép). Kérik, hogy ne működjenek együtt a csalókkal ilyen kérések esetén és ne hagyják, hogy az eszközökhöz rajtuk kívül távolról más is hozzáférjen, banki tevékenységre hivatkozva.

A bankszövetséggel, és a hatóságokkal az együttműködés folyamatos, amellyel a bűncselekmények megelőzése a cél. Ha már valaki kiadta az adatait, és azok a csalók kezébe kerültek, akkor ezt haladéktalanul jelezni kell a bank felé. Minél hamarabb értesíti az ügyfél a bankját, annál nagyobb az esélye, hogy a még számlán lévő összeg megóvható. A bank munkatársai minden esetben azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket. Mindenképpen tegyenek rendőrségi feljelentést is - javasolja a bank.

Arra is kitértek, hogy

senki ne kattintson e-mailen, SMS-ben vagy egyéb üzenetben érkező linkekre,

mert azok szinte biztos, hogy hamis, az eredetire megtévesztésig hasonló weboldalra irányítják az ügyfeleket, és az ott megadott adatokkal már az elkövetők szabadon rendelkeznek az ügyfél számláján. Amennyiben valaki átutalást akar végrehajtani vagy online vásárolni, a bank azt javasolja, ne az internetes keresőbe gépelje be a bank honlapját, hanem közvetlenül a menüsorba.

Azt tanácsolják az ügyfeleknek, hogy ha bárki ismeretlen eredetű alkalmazás letöltését kéri tőlük, szakítsák meg a hívást.

A csalók általában nem tudják a hívott fél nevét, ezért azt javasolják, kérdezzék meg, hogy kit hívtak és milyen ügyben.

A csalók nem ismerik a számlaszámot, a bank viszont igen, így kérdezzék meg azt is a hívó féltől. A csalók nem ismerik a felhívott ügyfél számlaegyenlegét sem, a banki ügyintéző viszont ismeri, így is ellenőrizhető, hogy csalási kísérletről van-e szó, ebben az esetben is azt javasolja az OTP, hogy az ügyfél szakítsa meg a hívást.

A bank már október 27-én felhívta ügyfelei figyelmét az ilyen jellegű visszaélésre.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×