A vádirat szerint a férfi módszere az volt, hogy ismeretlenül maradt bűntársaival egy webshopot működtettet, ahol különböző, a rendszeres fogyasztók körökben ismert fantázianeveken hirdette az árut.

A vádlott a csomagokat két budapesti postafiókban adta fel az ország minden pontjára a megrendelőinek, a borítékokon valótlan feladói adatokat szerepeltetett, és mivel nagy forgalmat lebonyolító ügyfélként a postai dolgozókkal rendszeresen találkozott, ezért nekik is álnéven mutatkozott be.

A tökéletes konspiráció érdekében továbbá a vevők által a postának utánvéttel kifizetett vételárat a vádlott és ismeretlenül maradt bűntársai egy nő nevére nyitott bankszámlára utaltatták a postával, majd a pénzt a lelepleződés elkerülése érdekében bankkártya használatával vették fel.

A bűncselekmény-sorozat elkövetésének két eset vetett véget.

Az egyik az volt, hogy a postai feldolgozás során megsérült egy levélküldemény és annak tartalma gyanús lett az éppen akkor szolgálatot teljesítő postai dolgozónak, aki értesítette a rendőrséget.

Egy másik – miskolci – esetben pedig a postai küldeményeket jövedéki szempontból ellenőrző NAV illetékesei fogtak gyanút, majd a kábítószer-kereső szolgálati kutyájuk jelzést is adott a küldemény valószínűsíthető tartalmáról.

A nyomozó hatóság a postai adatbázisból azonos álnéven történt csomagfeladásokat azonosította és végül a nyomozók így tudták bizonyítani

a másfél ezret is meghaladó esetszámot.

A 2018. márciusáig letartóztatásban, jelenleg szabadlábon védekező vádlott tettét a törvény 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.