Az ügyészség a bizonyítás meghiúsítása és a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta az előzetes letartóztatás elrendelését, míg a gyanúsított védője az ügyészi indítvány elutasítását és enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását kérte.

A gyanúsított tagadta a bűncselekmények elkövetését.

A végzés szerint az ügyészi és a védői indítványok részben megalapozottak.

A jelenlegi gyanúsítás szerint az ügyvéd 2017 nyarán öröklési szerződést készített, melynek lényege szerint az örökhagyó – halála esetén – abban az esetben ruház át egy budapesti ingatlant az örökösre, ha az örökös az örökhagyót eltartja, ápolja és részére életjáradékot fizet. Miután az örökhagyó még idén nyáron elhunyt, a gyanúsított közölte az örökössel, hogy az örökhagyó ügyvédi díjjal tartozott neki, ezért azt fizesse ki - olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében.

Miután az örökös kérésére a gyanúsított az elvégzett munkák igazolását nem tudta bemutatni, azt kérte az örököstől, hogy a 6 millió forint tartozást az örökölt ingatlan fele részének egy harmadik személy részére történő átírásával rendezzék. A gyanúsítás szerint az ügyvéd fenyegető hangnemre váltott, közölte az örökössel, hogy ne akarjon úgy járni, mint az elhunyt, és ha nem írja alá az adásvételi szerződést, akkor semmisé teszi az öröklési szerződést és nem kap semmit. Kijelentette azt is, hogy bármit el tud intézni, mivel befolyásos ember. Az örökös emiatt – de szerződéskötési szándék nélkül – a szerződést aláírta, vételárat viszont nem kapott.

A további gyanúsítás szerint a gyanúsított a meghamisított adásvételi szerződést, és több olyan okiratot is benyújtott a földhivatalhoz, amellyel az öröklési szerződés alapján történt tulajdonszerzés átvezetését akarta elérni.

A sértett is felvette a kapcsolatot a földhivatallal és megpróbálta a tulajdonjog átvezetési kérelmet, valamint a gyanúsítottnak adott meghatalmazást visszavonatni, azonban a gyanúsított készített egy ügyvédi meghatalmazást, valamint egy olyan dokumentumot, amivel azt akarta elérni, hogy a visszavonó nyilatkozatot ne vegye figyelembe a hivatal.

A földhivatal végül a tulajdonjog bejegyzésre irányuló kérelmet – a gyanúsított többszöri panasza ellenére – jogerősen elutasította.

A másik gyanúsítás szerint a nyomozók a gyanúsított budapesti tartózkodási helyén a házkutatás során kábítószert és annak fogyasztásához szükséges eszközöket is lefoglaltak. Emellett a gyanúsított személy ismeretlen forrásból származó kábítószert is értékesített másoknak.

A végzés szerint a bűncselekmények megalapozott gyanúját a tanúk vallomásai, a beszerzett híváslisták, az igazságügyi írás- és okmányszakértői vélemény és a házkutatási jegyzőkönyvek, a kábítószerrel kapcsolatos előzetes szakértői vizsgálati eredmények, valamint sms-üzenetek támasztják alá.

A végzés szerint az előzetes letartóztatás elrendelésének csupán a bizonyítás meghiúsításának az oka áll fenn, azonban a bűnismétlés veszélye nem.

Rámutatott a bíróság arra, hogy az ingatlan adásvételével kapcsolatos bűncselekmények kapcsán a nyomozó hatóság már lefoglalta azokat a bizonyítékokat, amelyekre a gyanúsítottnak ráhatása lehet, így az eljárás esetleges befolyásolása ekörben nem állapítható meg.

A végzés szerint ugyanakkor a kábítószer-kereskedelem miatti nyomozás a kezdeti szakaszban tart. Az ilyen jellegű bűncselekmények esetében kiemelt társadalmi érdek az értékesítés egész folyamatának lehetőség szerinti felgöngyölítése, a vevők és a beszerzési lánc beazonosítása. Ez hosszabb időt vehet igénybe. E cselekmények esetében a nyomozás érdeke azt kívánja, hogy az a gyanúsított befolyásától mentesen történhessen, mivel a szabadlábon védekezés esetén a gyanúsítottnak érdeke és lehetősége is van arra, hogy akár a bizonyítékok eltüntetésével, akár pedig a tanúk befolyásolásával a bizonyítási eljárást akadályozza, vagy hátráltassa.

Az ügyészi indítvánnyal ellentétben a bíróság a bűnismétlés veszélyét azért nem állapította meg, mert a gyanúsított büntetlen előéletű, rendezett lakhatási, személyi és jövedelmi körülmények között él. Nincs adat arra, hogy hasonló, ingatlannal kapcsolatos bűncselekményeket követett volna el, vagy szándékozna a jövőben elkövetni.

A bíróság szerint azért nem volt lehetőség az enyhébb kényszerintézkedés alkalmazására, mert a bizonyítás meghiúsításának veszélye olyan mértékű, hogy a bírói gyakorlat nem teszi lehetővé az önkéntes jogkövetésen alapuló kényszerintézkedés alkalmazását.

A gyanúsított előzetes letartóztatása az első fokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb 2018. január 17-ig tart.

A végzés ellen valamennyi eljárási szereplő fellebbezett, így az nem jogerős. Másodfokon a Fővárosi Törvényszék dönt.