Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

17 évet kapott a gyilkos, elítélték a volt fideszes képviselőt is

Tizenhét év fegyházbüntetésre ítélte a 2013-ban megölt dunaföldvári vállalkozó gyilkosát pénteken első fokon, nem jogerősen a Szekszárdi Törvényszék.

A bíróság a 44 éves Gál Antalt emberölés, kifosztás és magánlaksértés miatt mondta ki bűnösnek. A perben bűnpártolással vádolt két férfi, Szabó József, valamint Gál Roland volt dunaújvárosi fideszes önkormányzati képviselő három-három év börtönbüntetést kapott.

Az ítélet szerint Gál Antal 2013. május 1-jén az otthonában megölte Molnár Antal 42 éves dunaföldvári vállalkozót, a bűncselekmény elkövetésében közreműködött a másodrendű és a harmadrendű vádlott. A holttestet egy dunaújvárosi ház pincéjében elásták és bebetonozták.

Farkas László bíró, a büntetőtanács elnöke felidézte: Gál Antal és a későbbi áldozat üzlettársak voltak, de kapcsolatuk ellenségessé vált, miután Molnár Antal nem teljesítette hárommillió forint átadására tett ígéretét. Az elsőrendű vádlott ezért elhatározta, hogy "megleckézteti" a vállalkozót. Megkérte - a korábbi börtönbüntetése alatt megismert - Szabó Józsefet, hogy figyelje Molnár Antal dunaföldvári otthonát, és jelezze, ha egyedül van otthon.

A bíró ismertetése szerint a gyilkosság napján, hajnalban Gál Antalt Gál Roland a helyszínre szállította, majd a közelben várakozott. Az elsőrendű vádlott egy betört ablakon át bemászott a házba, és megfojtotta Molnár Antalt.

Gál Roland segített betenni a gépkocsiba a holttestet, amelyet Gál Antal édesanyjának felújítás alatt lévő dunaújvárosi házához vittek. Az első- és a harmadrendű vádlott a ház pincéjében befedte építési törmelékkel, másnap pedig Gál Antal bebetonoztatta. A gyilkos az áldozat arany nyakláncát, később 1,3 millió forintot adott Szabó Józsefnek a közreműködéséért és hallgatásáért.

A holttestet hároméves nyomozás után, 2016. februárban találtak meg. Az elsőrendű vádlott a bűncselekmény elkövetése után Ausztráliába ment, majd amikor megtudta, hogy édesanyja házánál keresik a holttestet, önként visszatért, és részletes beismerő vallomást tett.

Gál Roland a perben végig tagadta bűnösségét, ebben az elsőrendű vádlott vallomása is támogatta. Gál Antal azt állította, hogy május 1-jére virradó éjszaka együtt dolgozott Gál Rolanddal, ezt azonban a bíróság szerint nem támasztották alá a dokumentumok és a tanúvallomások.

Gál Antal azt is állította, hogy Gál Roland kávéjába nyugtatót kevert, attól a férfi a gépkocsiba beszállás után elaludt, és nem tudott a bűncselekmény elkövetéséről. A bíróság ezt a védekezést is elvetette.

"A bűncselekményben a harmadrendű vádlott is közreműködött, tudta, hova mennek, de azzal nem volt tisztában, hogy Gál Antal meg fogja ölni a vállalkozót" - mondta a bíró.

A törvényszék Szabó Józsefet a szabadságvesztés kiszabása mellett 1,3 millió forint vagyonelkobzásra ítélte, valamint a több mint hatmillió forint bűnügyi költség viselésére is kötelezte a vádlottakat.

Az ítélet tudomásul vételéhez az ügyész, az első- és a másodrendű vádlott három nap gondolkodási időt kért, Gál Roland felmentésért fellebbezett.

A bíróság Gál Antal előzetes letartóztatását fenntartotta, Szabó József és Gál Roland lakhelyelhagyási tilalmát megszüntette.

Gál Roland 2006-tól volt dunaújvárosi önkormányzati képviselő, 2016 márciusában lemondott megbízatásáról, a Fidesz felfüggesztette párttagságát, a párt helyi szervezete pedig kezdeményezte kizárását az önkormányzati frakcióból.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×