Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Fontos fejlemény a Teréz körúti robbantó ügyében

Fontos fejlemény a Teréz körúti robbantó ügyében

Befejezte a Teréz körúti robbantás nyomozását a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyészség azt gyanítja, az elkövető P. László volt, aki azzal is fenyegetőzött, újra robbantani fog, ha nem kap egymillió eurót a Belügyminisztériumtól. A férfit akár életfogytig tartó fegyházbüntetésre is ítélhetik.

Lezárta a tavaly szeptemberben történt Teréz körúti robbantás nyomozását a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – erősítette meg a PestiSrácok.hu információit Szikinger István, a merénylet elkövetésével gyanúsított P. László ügyvédje. Az ügyben szeptember 11-én tartanak iratismertetést, az ügyvéd közölte, nincs kétsége afelől, hogy az ügyészség néhány hónapon belül vádat fog emelni P. László ellen.

A főügyészség azt gyanítja, hogy P. László volt az, aki 2016. szeptember 24-én házi készítésű, repeszképző anyagokkal kombinált robbanószerkezet robbantott a fővárosi Teréz körúton. A robbanás ereje alkalmas volt arra, hogy a detonáció közvetlen közelében lévő járőrök, illetve a robbanás három méteres körzetében tartózkodó járókelők az életüket veszítsék, a támadástól távolabb lévő személyek testi épsége, egészsége pedig jelentős veszélybe kerüljön. A merényletben végül két rendőr sérült meg súlyosan.

P. Lászlót előre kitervelten, aljas célból, több ember és hivatalos személy sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés kísérletével, valamint robbanóanyaggal való visszaéléssel és terrorcselekmény előkészületével gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).

Utóbbi gyanút másfél hete közölte P. Lászlóval a főügyészség, mivel a hatóság tudomása szerint a Teréz körúti robbantást követően a fiatal férfi emailt küldött a Belügyminisztériumnak, amiben leírta a két rendőrjárőr megölésének szándékával működésbe hozott robbanószerkezet összetételét, illetve a bomba elkészítésének lépéseit, és jelezte, hogy egy későbbi időpontban konkrét követelésekkel fog előállni. Magyarország Belügyminisztériumát azzal fenyegette, ha nem kap egymillió euró készpénzt, újra robbantani fog.

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×