Boross Zoltán azt mondta, az elkövetők a magyar-osztrák határ átlépésekor tudták, hogy a hűtőkamionban szállított emberek már nem élnek.

A bűnszervezetet egy Magyarországon oltalmazottként élő afgán állampolgár irányította, akitől ezt a státust később megvonták. Az előzetes letartóztatásban levő nyolc gyanúsított között van egy bolgár-libanoni férfi, akinek a feladata az embercsempészethez szükséges járművek beszerzése volt, a többiek bolgár állampolgárok, akik sofőrként működtek közre. A gyanúsítottak egyike az a 25 éves sofőr is, aki a hűtőkocsit vezette - ismertette.

Boross Zoltán összegezte: a bűnszervezet afgán vezetőjének a gátlástalansága és kapzsisága vezetett a tragédiához.

A szervezet feltehetően több milliárd forintnyi bevételének útját a hatóságok nem tudták feltérképezni, arról a rendőr alezredes annyit mondott: az afgán férfi Afganisztánba küldte a pénzt, amit a társai vagy készpénzben, táskában szállítottak, vagy követhetetlen pénzátutalási rendszeren keresztül átutalták.

Szabó Csaba, a Készenléti Rendőrség NNI Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztályának vezetője felidézte: az osztrák A4-es autópályán tavaly augusztus 27-én találták meg a hűtőkocsit, benne 71 halottal. A nyomozás Ausztriában indult, ezzel párhuzamosan a magyar hatóságok is eljárást indítottak embercsempészet miatt. Az osztrák hatóságok 2015 őszén átadták az eljárást a magyaroknak, akik egyesítették a két ügyet.

Boross Zoltán elmondta: az autópályán hagyott teherautóban volt egy adásvételi szerződés, amely alapján kiderült: a teherautót Kecskeméten vették. A járművel hajnalban a déli határszakaszon vették fel a Magyarországra illegálisan becsempészett migránsokat, majd az M5-ös, az M0-s és az M1-es autópályán haladva léptek át Ausztriába. A rendőrök 24 helyről foglaltak le 1500 órányi kamerafelvételt, így tudták rekonstruálni a teherautó útvonalát.

A járművet vásárló bolgár-libanoni állampolgárt a kiszombori határátkelőhelynél fogták el, amikor megpróbált Románia felé elmenekülni. További gyanúsítottakat fogtak el a szervezet irányítójaként számon tartott afgán férfi lakásán, illetve annak környékén. Kiderült: egy már korábban bolgár sofőrök ellen indult eljárás gyanúsítottjai is ehhez a bűnszervezethez tartoznak.

Beszámolt arról, a magyar szakértők is azt állapították meg, mint osztrák kollégáik: a 71 illegális bevándorló a járműbe bezárása után legkésőbb 3 óra elteltével fulladásos kínhalált szenvedett.

Az embercsempészetre szakosodott szervezet fő szervezőként nyilvántartott afgán férfi még 2013-ban érkezett Magyarországra, többször is a rendőrség látókörébe került a többi között kábítószerrel visszaélés, garázdaság és gyorshajtás miatt. Egy másik gyanúsított azért érkezett Magyarországra, mert Bulgáriában ittas vezetésért keresték. Ő szervezte a bolgár sofőrök beosztását, hangolta össze a szállításokat. A sofőrök pedig jellemzően rossz anyagi körülmények közt élő, alkalmi munkákból élő bolgár állampolgárok voltak.

A bűnszervezet működéséről azt mondta: 2015 februárjától bizonyíthatóan szinte napi rendszerességgel csempésztek embereket Szerbia területéről Ausztriába. Később nagyobb kapacitású teherautókat szereztek be, amelyekkel 60-80 embert is el tudtak szállítani. A nyomozók 25 szállítást bizonyítottak rájuk: ebből tízet Németországban, nyolcat Ausztriában, hetet Magyarországon derítettek fel.

Boross Zoltán kitért arra, az embertelen szállítások során többen rosszul lettek, elájultak a levegőhiány miatt.

A szállításokról szólva közölte: az afgán főszervező a Szerbiában élő honfitársaival volt kapcsolatban, ők csoportosították a migránsokat aszerint, hogy kinek mi az úti célja és ők "sétáltatták át" az illegális bevándorlókat a hajnali órákban magyar területre. A csoportokat - amelyek létszáma 7-től mintegy 100-ig terjedt - a bolgár sofőrök vették fel és szállították tovább. A szállító járművel általában felvezető és kísérő kocsi is együtt haladt.

A járművekről az alezredes elmondta: azok nem voltak jó állapotúak, addig futottak, amíg el nem kapták az elkövetőket, vagy ameddig bírták. Olyan eset is volt, amikor a migránsokkal túlterhelt kocsi kereke kidurrant.

Boross Zoltán ismertette: 2015 júniusától már azokat az illegális bevándorlókat is továbbvitték az elkövetők, akik befogadóállomásokra kerültek. Alkalmanként 1200-1500 eurót kértek a csempészetükért a szerb határtól, a migránsoknak Afganisztántól Németországig átlagosan 4-6 ezer euró közötti összeget kellett fizetniük. Működésük során 1106 embert csempésztek az elkövetők.

Az ügyben négy ember ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés, a többiekkel szemben bűnszervezetben elkövetett embercsempészet minősített esete miatt fog vádemelést javasolni a rendőrség, de ez várhatóan csak később történhet meg, mert az iratismertetés időt vesz igénybe. A gyanúsítottak között van, aki teljes beismerő vallomást tett, van, aki önmagára nem terhelő vallomást tett, és olyan is, aki mindent tagad.

Robert Crepinko, az Europol Európai Embercsempészés Elleni Központ vezetője azt hangsúlyozta: az európai rendőri szervek eddig 12 ezer, embercsempészettel összefüggésbe hozható embert azonosítottak, idén pedig 3500 olyan illegális migráns vesztette életét, aki a Földközi-tengeren próbált átjutni Európába.

Hozzátette: a bűnözők számára mindössze a bevételről szól az embercsempészet, csak tavaly 5-6 milliárd euró pénzügyi tranzakció zajlott le ezzel összefüggésben.