A budapesti Nyugati téri - azóta bezárt - szórakozóhelyen 2011. január 15-én éjjel mintegy háromezer fiatal volt egyszerre, amikor egy lépcsőházi tumultusban három lány megfulladt, tucatnyian pedig megsérültek.

A tragédia másnapján Orbán Viktor miniszterelnök utasította a belügyminisztert: tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy ilyen eset a jövőben ne fordulhasson elő, és folyamatosan tájékoztassa az ehhez szükséges lépésekről. A hatóságok átfogó ellenőrzéseket tartottak a hasonló rendezvényeket tartó helyeken, és rövidesen jelentősen szigorodtak a szabályok, az engedélyezési eljárások.

A rendőrség két hét alatt befejezte a nyomozást, meghallgatott több mint száz tanút, és bevont az eljárásba tucatnyi szakértőt. Nyolc gyanúsítottnál javasoltak vádemelést az ügyészségnek, amely végül négy embert: Szalontai Győzőt, a West Balkán Kft. egyik ügyvezetőjét, az intézmény bérbeadóját, Kecskés Tamás és Csanádi József rendezvényszervezőt és a program biztonságáért felelős Hranek Istvánt vádolta meg az ügyben.

A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket, védőik korábban védőbeszédeikben nem egyszer szóltak más vádlottak, illetve a hatóságok felelőségéről, abban azonban minden ügyvéd egyetértett, hogy saját védence ártatlan.

A vádlottak az előző tárgyaláson az utolsó szó jogán is arról beszéltek, hogy sajnálják ami történt, még az is lehet, hogy itt-ott hibázhattak, de bűncselekményt nem követtek el, ezért kérik felmentésüket.

Az elsőfokú ítélet szerdán mind a négy vádlottat bűnösnek mondta ki halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében, amelyért a törvény szerint kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A két és fél órás szóbeli indoklásban a bíróság a vádlottak terhére számos szabályszegést rótt, amelyek közvetlenül vezettek a veszélyhelyzet kialakulásához, és ok-okozati összefüggésben álltak a tragédiával. Az ítélet szerint a legnagyobb mulasztás minden bizonnyal az volt, hogy miközben a hatóságok szerint mindössze 356 ember szórakozhatott volna biztonságosan a West Balkánban, a szervezők 1500-1800 lehetséges vendégről egyeztettek, Kecskés Tamás pedig már 4200 karszalagot rendelt a beléptetéshez. Végül 2883 fiatal jutott be a tragikus éjszakán, vagyis az engedélyezett létszám nyolcszorosa.

Biztonsági őr is jóval kevesebb volt a szükségesnél, mindössze tíz, többségük szakképzetlen, a vezetőjük, Hranek István negyedrendű vádlott pedig nem végzett kockázatelemzést. A vádlottak nem gondoskodtak menekülő útvonalakról, így történhetett, hogy a három fiatal áldozat a lépcsőházi tumultusban a tömeggel sodródva a korláthoz szorult, illetve a földre zuhant, és megfulladt - fejtette ki a bíróság.

Az indoklásban a negyedrendű vádlott védőjének korábbi felvetése nyomán szóba került, hogy nem csak a vádlottak felelőssége vizsgálható az ügyben. A rendőrség központi ügyeletére például számos telefonos bejelentés érkezett a tragédia éjszakáján, hogy nagy a tömeg a Nyugati téren, pánik alakult ki. Voltak, akik telefonon segítséget kértek a rendőrségtől, mert körülöttük rosszul lettek, elájultak az emberek, mire egy női hang azt tanácsolta: "ne járjon buliba!" Amikor pedig telefonon kihívta valaki a rendőrséget, ezt az ügyelet elhárította, és azt tanácsolta a szorult helyzetben lévőnek, hogy másnap menjen be, és tegyen feljelentést. Az önkormányzat felelőssége is vizsgálható az ügyben a bíróság szerint, ám azt is kifejtette, hogy a hatóságok kifogásolható eljárása fakadhatott a hiányos jogi szabályozásból, és semmiképpen nem menti a vádlottakat, mert a tragédia a négy férfi tevékenységére, illetve mulasztásaira vezethető vissza.

A bíróság egyébként is csak azoknak a büntetőjogi felelősségét vizsgálhatja, akiket az ügyészség megvádolt - fűzte hozzá az eljáró tanács elnöke.

A büntetéskiszabásról a szóbeli indoklásban elhangzott: a vádlottak hasonló módon szegték meg a rájuk vonatkozó foglalkozási szabályokat, ezért egyaránt két év nyolc hónapos letöltendő fogházbüntetést kaptak, továbbá eltiltották őket két évre foglakozásuk gyakorlásától: az első-, a másod- és a harmadrendűt a rendezvényszervezéstől, a negyedrendűt a biztonsági őri munkától. Ezen túlmenően a mintegy 3,5 millió forintos bűnügyi költségből a vádlottaknak fejenként mintegy félmilliót kell megfizetniük.

A szabadságvesztés mértékével kapcsolatban a bíró kifejtette: nem szándékos, hanem gondatlan bűncselekménynél ez felel meg az általános ítélkezési gyakorlatnak. Az elsőfokú bíróság szerint eltúlzott, megtorló jellegű lett volna a vádbeszédben korábban indítványozott, a középmértékhez igazodó szankció, ami a kettőtől nyolc évig terjedő büntetési tételnél öt évnek felel meg.

A bíró megjegyezte, hogy helytelen lenne a megszilárdult bírói gyakorlattól eltérni valamiféle állítólagos társadalmi elvárásra hivatkozva.

Az ügyész súlyosításért fellebbezett, a vádlottak és a védők jobbára felmentéséért, így a West Balkánban történt tragédia büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken folytatódik majd másodfokon.