A másodlagos nyersanyagok hasznosításával foglalkozó Biomark 2000 Kft. által az MTI-hez eljuttatott bírósági végzés szerint a férfi tulajdon elleni szabálysértést követett el.

A bíróság úgy ítélte meg: az, amit az emberek szelektívhulladék-gyűjtőkben helyeznek el, nem számít gazdátlannak, arról a hulladékkezelő javára mondanak le a tulajdonosok, hogy a társaság az újrahasznosításból származó bevételből arányosan csökkenthesse a hulladékszállítás díját. A szelektív hulladék pedig nem a szállításkor, hanem már a tárolóedénybe helyezéssel a szolgáltató tulajdonába kerül.

Tekker Tamás, a Biomark 2000 Kft. ügyvezetője szeptemberben még arról számolt be, hogy az elmúlt két évben megszüntették az eljárásokat azon emberek ellen, akik rendszeresen kiürítették a pécsi városüzemeltetési vállalat papírgyűjtőit, majd a tartalmukat értékesítették. Feljelentéseik alapján öt büntetőeljárás indult kisebb értékre elkövetett lopás miatt, de egyetlen érintettet sem marasztaltak el.

"Három esetben a rendőrség szüntette meg a nyomozást arra a legfelsőbb bírósági állásfoglalásra hivatkozva, hogy a tárolókba kidobott hulladék gazdátlan, értékkel nem bíró dolog. Két ügyben a bíróság mentette fel a vádlottakat, amit azzal indokolt, hogy a hulladék akkor kerül a szolgáltató tulajdonába, ha azt elszállítja" - mondta el. Hozzátette: a hatóság még arról is rendelkezett, hogy az eljárásban bizonyítékként lefoglalt papírt vissza kell adni a korábbi gyanúsítottaknak.

Tekker Tamás elmondta, hogy panasszal éltek a döntések ellen. Hangsúlyozták, különbséget kell tenni hulladék és szelektíven gyűjtött, újrahasznosításra alkalmas másodnyersanyag között. A hulladékgazdálkodók a kommunális hulladék elszállításához, kezeléséhez hasonlóan a szelektív hulladékgyűjtést is kötelező közszolgáltatásként, jelentős anyagi ráfordítással végzik.

"Nem lehetséges hosszú távon úgy működtetni a szelektívhulladék-gyűjtő rendszert, hogy a szolgáltatónak a másodnyersanyagok alacsony világpiaci ára mellett veszteségeket elszenvedve is kötelező gyűjtenie, ha pedig az árak emelkednek, akkor bárki szabadon kiürítheti az edényeket" - mondta.

Tekker Tamás közölte, az ügyészség ezen érveikre reagálva jelezte a közelmúltban, hogy folytatódnak a nyomozati eljárások a szelektív hulladékgyűjtők fosztogatóinak ügyében.

"A másodnyersanyagok eltulajdonítása nemcsak pécsi, hanem országos probléma. Ha az igazságszolgáltatás a jövőben nem marasztalná el a gyűjtők fosztogatóit, ellehetetlenülhetne a szelektív hulladékgyűjtés" - mondta akkor az ügyvezető.

Tekker Tamás közölte: a szelektívhulladék-tárolók kifosztása 2010 óta gyakoribb, mióta emelkedni kezdett a hulladékpapír ára. Amíg közvetlenül a válság kitörése után, 2008 végén és 2009-ben a hulladékpapír kilójáért egyes átvevők 1-2 forintot, addig 2011 nyarán már akár 20 forintot is adtak. Ennek oka, hogy bár a fogyasztás csökkenésével kevesebb csomagolóanyagra volt szükség, így a szelektív gyűjtőkbe is kevesebb jutott, a hazai és külföldi papírfeldolgozók nyersanyagigénye nőtt, és ez emelte az árakat.

"A hulladékpapír értékesítésében rejlő üzleti lehetőségeket felismerve egyének és csoportok indultak útnak személygépkocsival, teherautóval, hogy Pécs utcáit járva még a hulladékgazdálkodó járműveinek érkezése előtt kiürítsék a gyűjtőket. Ezzel nemcsak a hulladékgazdálkodó bevételét csökkentették, hanem számos edény megrongálásával károkat is okoztak" - mondta.

Tekker Tamás a fosztogatók miatt elmaradt tavalyi bevételt 8 millióra, az ideit 10 millió forintra becsüli.