Bajnai Gordon tanúként készségesen válaszolt minden kérdésre - olvasható a közleményben. A főügyészség azért kérte fel Bajnai Gordont, mert 2008-ban gazdasági és fejlesztési miniszterként részt vett egy dobogókői kormányülésen, ahol tájékoztatás hangzott el a képviselettel kapcsolatban.

Emlékeztettek, hogy 2009-ben Bajnai Gordon miniszterelnökként Balázs Péter volt külügyminiszteren keresztül indított vizsgálatot az épület eladása ügyében. A vizsgálati anyag a részét képezte a kormányváltáskor készített átadás-átvételi dokumentum-csomagnak, azt megkapta az Állami Számvevőszék is.

A Hír TV honlapján csütörtökön közölt információ szerint Hiller István volt oktatási és Szekeres Imre akkori honvédelmi minisztert is meghallgatták. Hiller István az ügyészségről távozóban a Hír TV-nek azt mondta: nem emlékszik az előterjesztőre, és csak az egyéb témák között volt szó 2008-ban a dobogókői kormányülésen a moszkvai magyar kirendeltség eladásáról.

Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter a honlapon megjelentek szerint azt mondta: nem volt végig jelen a Gyurcsány-kormány 2008 júniusi ülésén, csak az arról készült emlékeztetőt kapta meg. Hozzátette: az áron aluli értékesítésről nem volt tudomása, a meghallgatásra is védő nélkül érkezett, mert mint fogalmazott, nincs szüksége védelemre.

A Hír Tv honlapja emlékeztetett: a szocialista kabinet ezen az ülésen vette tudomásul a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladását, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata szerint ekkor hatalmazták fel Veres János pénzügyminisztert és Göncz Kinga külügyminisztert az ügylet utólagos "lepapírozására".

Az MTI kereste Szekeres Imrét, aki nem kívánt nyilatkozni. Fazekas Gézát, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivőjét csütörtök délután nem sikerült az MTI-nek elérnie.

A moszkvai ingatlaneladással kapcsolatban a múlt héten három szocialista politikust hallgattak meg, Kiss Péter volt kancelláriaminisztert, Iváncsik Imre egykori titkosszolgálatokért felelős államtitkárt és Ficsor Ádámot, a volt titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert.

A 2009 novembere óta tartó eljárás három gyanúsítottját - Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet - ez év februárjában vették őrizetbe, majd szabadlábra helyezte őket a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

A gyanúsítottak a nyomozóhatóság szerint - az árfolyamveszteségre is tekintettel - a magyar államnak összesen csaknem hét milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a moszkvai ingatlanügylettel.

A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet - a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva - érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviseleti épület elidegenítéséről.

A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, ami jóval kevesebb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötés után a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam számára, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá és 3,5 milliárd forintra váltották át.