Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Korda György és Balázs Klári, a zsűri tagjai a Csináljuk a fesztivált! című műsor hatodik elődöntőjének felvételén a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2022. október 4-én. A Duna csatornán tíz héten át látható műsorban az évszázad magyar slágerét keresik.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Kiderült, ki vette meg a Korda házaspár milliárdos villáját

Másfél év után sikerült eladnia Korda Györgynek és Balázs Klárinak a II. kerületi Korda-villát.

Az ingatlant eredetileg 780 millió forintért árulták Korda Györgyék, s úgy tűnt, 2021-ben egy vállalkozás meg is veszi, majd luxuslakásokat alakít ki a hotelként működő villából, ám az adás-vétel végül nem valósult meg. A házaspár arról viszont nem tett le, hogy eladják az 1500 négyzetméteres, 22 szobás ingatlant és a hozzá tartozó telket, hogy egy kisebb lakásba költözzenek, mert nehezen bírták már a rezsiköltségeket. Tervük meg is valósult, hiszen ahogy arról az Infostart is beszámolt, Kordáék már beköltöztek új otthonukba.

Az interneten fellelhető tulajdoni lap szerint – amit a Blikk vett észre – a Korda-villának is új tulajdonosa van, a Gorod Pro Kft. Az Opten adatai szerint az ingatlanok adásvételével foglalkozó vállalkozás ügyvezetője az a Timur Rahimkulov, aki 2022-ben a Forbes listája szerint a 11. leggazdagabb ember volt az országban,

a vagyonát 172,8 mil­liárd forintra becsülik.

Az orosz–magyar kettős állampolgárságú üzletember méltó követője édesapjának, a korábban szintén Magyarországon élő, a nemzetközi üzleti életben elismert Megdet Rahimkulovnak, aki Oroszország 54. legtehetősebb embere volt – jegyzi meg a bulvárlap.

Korábban az orosz üzletember neve az Újpest FC megvásárlásakor merült fel, mint az egyik lehetséges érdeklődő.

Korda György a Blikk érdeklődésére megerősítette, hogy már nem az ő tulajdonuk a villa. Azt nem tudni, mennyiért kelt el az ingatlan, de egy ingatlanszakértő szerint nagyjából egymilliárd forintra becsülhető. A környékbeliek úgy tudják, társasházként funkcionálhat tovább az épület.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×