Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus

Üt az egyik ismert álhír: 1 millió eurót kereshet, aki bebizonyítja, hogy igaz

Egy német város egymillió eurót (328 millió forintot) ajánlott fel annak, aki bebizonyítja, hogy nem létezik.

Bielefeld illetékesei szerdán jelentették be, hogy egymillió euróval jutalmazzák azt, aki megcáfolhatatlan bizonyítékkal szolgál arra, hogy a város nem létezik. Mint közölték: "nem szabnak határt a jelentkezők kreativitásának".

Eredetileg egy számítógépes szakembertől, Achim Heldtől származik az ötlet, hogy Bielefeld valójában nem is létezik. 1994-ben írt erről szatirikusan az interneten, hogy kifigurázza vele az online összeesküvés-elméleteket.

A Berlintől 330 kilométerre nyugatra fekvő városról szóló tréfa annyira elterjedt, hogy

egy alkalommal még Angela Merkel német kancellár is beleszőtte egy beszédébe.

A pályázat kitalálói hangsúlyozták, hogy a jutalom tényleg rendelkezésre áll, ugyanakkor azt is hozzátették, 99,9 százalékra veszik, hogy nem sikerül a bizonyítás, hiszen "Németország egyik legerősebb gazdasági régiójának központja tűnne el".

Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×