Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Hamis oltási bizonyítványok miatt szabadulhatott el a sárgaláz

Hamis oltási bizonyítványok miatt szabadulhatott el a sárgaláz Angolában - közölték pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkatársai.

Az első megbetegedéseket tavaly decemberben egy luandai nyomortelepen észlelték eritreai menekültek körében, akiknek azonban volt igazolásuk a betegség elleni védőoltásról. Az orvosok valódinak hitték az iratokat, ezért kizárták a sárgalázat, viszont nem tudták azonosítani a kórt, és teljesen tanácstalanok voltak. Emiatt hetek mentek veszendőbe, holott jó eséllyel idejekorán meg lehetett volna állítani a járványt, ha azonnal kiderül, hogy sárgalázról van szó.

Így viszont immár 325 embert vitt el Angolában a ragály, amely ráadásul egyre jobban terjed. Már Kínából is jelentettek több sárgalázas megbetegedést, mindegyik fertőzött járt a közelmúltban Angolában, mert a kőolajban gazdag Angola és Kína szoros kereskedelmi kapcsolatban áll egymással. A héten az Angolával szomszédos Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinshasában is megjelent a sárgaláz. Ennek hírére szakértők amiatt kezdtek aggódni, hogy esetleg nem lesz elegendő oltóanyag.

Angolában január óta a lakosság 40 százalékát már beoltották, és a WHO azt tervezi, hogy az év végére mindenki megkapja a vakcinát az országban. Kinshasa azonban hatalmas kockázatot jelent; 10 millió lakosa van, és igen hamar elszabadulhat a városban a járvány.

Az Egészségügyi Világszervezet már áprilisban azt javasolta az Angolába utazóknak, hogy oltassák be magukat sárgaláz ellen.

A sárgalázat a dengue- és a zikalázhoz hasonlóan szúnyogok terjesztik, de lefolyása sokkal veszélyesebb a másik kettőnél, és a súlyos állapotba kerülő, kórházi kezelésre szorulók körében a halálozási arány 75 százalék.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×