Két szibériai tigris született a veszprémi állatkertben, az állatok nyár közepétől már látogathatók - tudatta az állatkert igazgatója.
Török László elmondta, hogy a két tigris május végén látta meg a napvilágot, az anyaállat, Kátya, akinek ők az első kölykei, nagy odafigyeléssel gondozza a fiatal ragadozókat.
A kistigrisek három hónapos korukig csupán anyatejjel táplálkoznak. A szemük a második héten nyílik ki, addig az anyaállat közelében töltik napjaikat - fűzte hozzá.
Szása, az apaállat 7 évvel ezelőtt, pár hetes korában érkezett a veszprémi állatkertbe, mára mintegy 200 kilóssá növekedett - jegyezte meg Török László.
Hozzátette: körülbelül másfél hónap múlva kezdődik meg a két kistigris kiszoktatása a kifutóba, majd ezt követően látogathatják is a két különböző nemű fiatal nagymacskát.
A kistigrisekről szóló hírek az állatkert honlapján és a közösségi oldalon is olvashatók majd.
Fekete lóantilop (Hippotragus niger) született a Nyíregyházi Állatparkban.
A 260 napnyi vemhesség után világra jött, jelenleg egyhónapos borjú - nevével ellentétben - most még világosbarna színű, és csak 2-3 hónap elteltével kezdi el növeszteni a fajra jellemző sötétbarna bundát - közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark osztályvezetője-szóvivője.
Az állat egy elkülönített helyen él az anyjával, de ahogy megerősödik, az Afrika élővilágát bemutató Tarzan ösvényen fog csatlakozni a Grevy-zebrákból, Rotschild-zsiráfokból, szitatungákból, oryx antilopokból és nagy kudukból álló csordához.
A fekete lóantilop az egyik legimpozánsabb megjelenésű antilopfaj, fejük fekete-fehér rajzolatos, felálló nyaksörényük és bojtos farkuk van. Robosztus testfelépítésű állatok, a hímek átlagosan 250, míg a nőstények 220 kilogramm tömegűek. Mindkét nem szarvat visel, mely erősen gyűrűzött és hátrahajló. Hároméves korukig a bikák és a tehenek szinte teljesen egyformák, mély vörösesbarna szőrzetűek, ivarérett korban a hímek megfeketednek és szarvuk is hatalmasra nő.
A természetben Közép- és Dél-Afrika ligetes szavannáin kisebb csordákban él, amelyek tehenekből és fiatal borjaikból, valamint egy domináns bikából áll. Sok hím ürülékkel és patakaparásokkal kijelölt territóriumot tart fenn a jó legelőkön, hogy odavonzza a szabad nőstényeket. A terület gazdája a többi bikát is hagyja legelni birtokán, egészen addig, amíg alávetett módjára viselkednek és nem mutatnak érdeklődést a nőstények iránt.
A szaporodási időszakban a hímek megvívnak egymással a csorda fölötti uralomért, letérdelnek és szarvaikat teljes erőből egymásnak szorítják.
Elsősorban az alacsonyabb fűfélék leveleit fogyasztják és mivel erősen vízhez kötöttek: a száraz időszak kezdetével százas egyedszámú vagy nagyobb csordákba verődnek, táplálékban és vízben gazdag vidékre vándorolnak, az esős időszakban viszont kisebb csoportokra oszlanak.