Infostart.hu
eur:
367.05
usd:
334.47
bux:
144999.38
2026. november 18. szerda Jenő

Nem adják vissza a Fehér Palotát a leszármazottaknak

Nem kapják vissza az egykori szerb királyi palotát a Karagyorgyevics-leszármazottak: a kárpótlási ügynökség elvetette egykori kastélyuk, a Beli Dvor (Fehér Palota) visszajuttatására beadott kérvényüket.

A Vecernje Novosti című szerbiai napilap úgy értesült, hogy II. Péter jugoszláv királynak, valamint két testvérének, András és Tamás hercegnek a leszármazottai adtak be vagyon-visszaszármaztatási kérelmet 2014 januárjában.

A kárpótlási ügynökség két évvel később úgy döntött: az egykori királyi palotát és hozzá tartozó épületeket nem lehet visszaadni az utódoknak, és kárpótlást sem kaphatnak értük, mert az épületről szóló különleges törvény kifejezetten megtiltja azt.

A leszármazottak fellebbeznek és kijelentették, ha kell, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak Strasbourgban.

A Beli Dvor uralkodói palotakomplexum kiemelt jelentőségű kulturális értéknek számít Szerbiában. Az önmagát a királyi család trónörökösének nevező Aleksandar Karadjordjevic, II. Péter jugoszláv király fia 2001-ben tért vissza Szerbiába, ahol a palotakomplexum egyik épületét a szerb állam a rendelkezésére bocsátotta a tulajdonjog átadása nélkül.

II. Péter 1934-ben, 11 évesen került trónra, és 1941-ben, amikor Németország megtámadta Jugoszláviát, elhagyta az országot. 1943-ban a Jugoszláv Népfelszabadítás Antifasiszta Tanácsa megtiltotta a királynak és kormánya tagjainak, hogy a háború végéig hazatérjenek.

Jugoszlávia felszabadítása után, 1945-ben népszavazás törölte el a királyságot és tette köztársasággá az országot. II. Péter azonban soha mondott le a trónról, élete nagy részét Londonban, majd utolsó néhány évét az Egyesült Államokban töltötte, ahol 1970-ben hunyt el.

Egy szerb bíróság a múlt héten közölte: Josip Broz Tito volt jugoszláv elnök hagyatékával kapcsolatban megalapozatlanok az egykori szerb királyi család, a Karagyorgyevicsek leszármazottainak a követelései.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×