Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.47
bux:
144814.19
2026. november 18. szerda Jenő

Szovjet ügynökök Mao ürülékét túrták

Egy titkos küldetés, amely körül a szó szoros értelmében nem volt tanácsos szaglászni: a sztálini Szovjetunióban titkosügynökök az országba látogató külföldi méltóságok, köztük a baráti Kínai Népköztársaság első embere, Mao Ce-tung ürülékében vájkálva próbáltak meg többet megtudni róluk pszichológiai kórképükhöz egy volt ügynök szerint.

Mao Ce-tung 1949 telén utazott Moszkvába, ahol nemcsak az ő, hanem beleinek mozgását is nyomon követték a helyi titkosszolgák. A kommunista Kína vezérének tíznapos látogatása előtt különleges vécéket állítottak üzembe, amelyek segítségével a politikus székletét titkos dobozok, és nem a csatornák nyelték el - írta pénteken a The Daily Telegraph című brit lap orosz forrásokra hivatkozva.

Mao ürülékét aztán kicsempészték elemzésre - állítja Igor Atamanyenko egykori szovjet ügynök. "Akkoriban nem voltak olyan lehallgató készülékek, mint ma, ezért a specialistáink a leghóbortosabb ötletekkel álltak elő arra vonatkozóan, hogy miként gyűjtsenek információkat" - magyarázta.

Arra a kérdésre, hogy a szovjet tudósok mit is reméltek megtudni Mao Ce-tung és más külföldi vezetők székletéből, Atamanyenko a BBC-nek azt válaszolta: "Például azt, hogy ha valakinek a mintájában magas volt a triptofán szintje, az annak a jele volt, hogy az illető nyugodt és megközelíthető". Ez az aminosav hozzájárul a jó kedélyállapothoz. "A káliumhiány az ürülékben viszont arra utalt, hogy a személy, akitől a minta származott, ideges természet és álmatlanságban szenved" - sorolta a volt ügynök.

Igor Atamanyenko szerint a különleges laboratóriumot maga Lavrentyij Berija, 1938 és 1953 között a szovjet titkosszolgálat vezetője felügyelte.

Úgy tűnik, Sztálin utódja, Nyikita Hruscsov nem osztotta elődje lelkesedését a kémkedés e fajtája iránt, amelyet a Komszomolszkaja Pravda című orosz újság szerint hatalomra kerülése után nem sokkal lehúztak a vécén.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×