Infostart.hu
eur:
367.65
usd:
335.16
bux:
144606.96
2026. november 18. szerda Jenő

A londoniak vesztegelnek a legtöbbet dugókban

A londoni autósok vesztegeltek a legtöbbet torlódások miatt 2014-ben Európában: 96 órát, vagyis 12 munkanapot ültek dugókban. A brit főváros először végzett az élen, 2013-ban még Brüsszel vezetett.

London 2011-ben nyolcadik, 2012-ben viszont már a harmadik volt, 2013-ban pedig második. Nagy-Britannia összességében az ötödik a dugók által leginkább sújtott országok között, Manchesterben például évi 52 órát veszítenek idejükből az emberek a torlódások miatt.

A szigetország legtöbbször beduguló öt útja mind Londonban van, az A217-esen évente 139 órát, azaz csaknem hat napot vesztegelnek az autósok, de az A215-ös és az A4-es is több mint 100 órát rabol el az életükből. Az Inrix közlekedési elemző társaság szerint a londoniak tavaly 14 órával többet ültek dugóban, mint 2013-ban.

A főváros után Manchester vonzáskörzetében, Merseyside-ban, Belfastban és környékén, valamint és Birminghamben és környékén a legrosszabb a helyzet. A britek átlagosan 30 órát töltöttek dugóban ülve 2014-ben.

Szakértők a gazdaság és a foglalkoztatás bővülésével magyarázzák az egyre sűrűbb forgalmat. "A robusztus gazdasági növekedés és az egyre népesebb városi lakosság miatt nőtt a közúti forgalom, ez okozza a torlódásokat az utakon" - magyarázta a The Times hétfői számában Bryan Mistele, az Inrix elemzője.

A londoni közlekedési vállalat szerint a lakosság példátlan mértékben növekszik, ez pedig az erős gazdasági növekedéssel - és ezzel összefüggésben az építőipar és a beruházások bővülésével - párosulva még nagyobb forgalmat jelent.

A vizsgált országok több mint felében nőtt a dugók száma 2013-hoz képest, ami megint csak a gazdasági növekedést tükrözi a szakemberek szerint. Azokban az országokban, ahol nagy a munkanélküliség, a gazdaság pedig csökken, jellemzően kevesebb volt a torlódás 2014-ben az előző évihez képest.

Az országok listáját Belgium vezeti, ott az emberek átlagosan 58 órát veszítenek idejükből a dugók miatt. A hollandoknál 45, a németeknél 35, a luxemburgiaknál 32 óra megy veszendőbe.

Londonban annak ellenére is óriási torlódások tudnak kialakulni, hogy a lakosságnak a 2011-es népszámlálás szerint alig 26,3 százaléka ül autóba. A brit fővárosban újabb bicikliutak kialakításába kezdenek annak érdekében, hogy még több ember közlekedjen kerékpárral.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×