A Szegedi Vadasparkban kisebb megszakításokkal 1996 óta látható kis panda. Az idén kétéves Baltazár egy dán, míg az egyéves Ying egy franciaországi állatkertből származik. A nőstény jövőre már ivarérett lesz, tehát két-három éven belül akár panda is születhet Szegeden.

A panda elnevezés először a kis pandákat illette, nem az óriáspandákat. Sokáig közeli rokonoknak tartották őket a medvefélék családján belül. Mára kiderült, hogy az óriáspanda valóban medveféle, a kis panda pedig a macskamedvék családjának egyetlen ma élő faja. Erre utal a másik magyar elnevezése, a vörös macskamedve is. Hajdan népesebb családjának volt olyan faja, amelyik puma nagyságú volt, mára azonban ezek kipusztultak.

A kis panda Burmában, Nepálban, Indiában és Kínában él, a Himalája hegység 2200-4800 méter magas régióit lakja. A lombhullató és a tűlevelű erdőket egyaránt kedveli, a nappalt főleg az ágak közötti pihenéssel tölti. Az 5-8 kilogrammos állatok testét vastag vöröses szőr borítja, amely a hasukon sötétebb. A ragadozók rendjébe tartozik, elsősorban növényi eredetű táplálékot eszik, gyümölcsöket, leveleket, köztük bambuszt is, ezt egészíti ki kisebb állatok, tojások fogyasztásával.

A vadon élő kis pandák száma az elmúlt fél évszázadban 40 százalékkal csökkent. Az élőhelyének elvesztése, feldarabolódása az erdő irtása Indiában és Nepálban jelent nagyobb problémát, Burmában és Kínában viszont az orvvadászat veszélyezteti leginkább a ritka fajt. Kínában elsősorban bundájáért ölik, amelyből készült sapkák megszokott árucikkei az ottani piacoknak. Nagy gondot okoz, hogy az egymástól elszigetelődött populációi beltenyészetté váltak, ami egyik fő oka lehet az egyes területeken tapasztalt rendkívül magas kölyökhalandóságnak.