Jelenleg az iskola az államé, hiszen finanszírozás szempontjából az állam tartja működésben a rendszert, ugyanakkor fontos lenne az iskolák fenntartásával kapcsolatos döntéseket közelebb vinni a településekhez, nagyobb szerepet adva az önkormányzatoknak és helyi szereplőknek az intézmények működtetésében – mondta Totyik Tamás az InfoRádióban.

„Számunkra etalon volt, amit Skóciában tapasztaltunk, ahol az iskola költségvetését – a pedagógusok bérét leszámítva – a szülői munkaközösség nyújtotta be, és fogadtatta el az önkormányzattal – magyarázta egy példán keresztül a PSZ elnöke. „Ettől még mi nagyon messze állunk, de ebbe az irányba kell, hogy elmozduljunk” – tette hozzá.

Az oktatási érdekképviselet júliusban még pozitívumként értékelte, hogy az oktatási kormányzat nyitottságot mutat a párbeszédre. Totyik Tamás ezzel kapcsolatban most úgy fogalmazott, hogy az akaratot továbbra is látni, de a kivitelezésben még nagyon sok a hiba. Komoly előrelépésnek tekintik például, hogy a lejárt tankerület vezetői pályázatokkal kapcsolatban a pedagógusok és az önkormányzatok véleményét is kikérték, az viszont kifogásolják, hogy erre 5 nap állt rendelkezésre, a szabályozás pedig nem volt egyértelmű – sok iskolaigazgató próbálta akadályozni is a pályázatok véleményezését.

„A kormány nagyon szépen elindította a párbeszédet a szakmai szervezetekkel és a szakszervezetekkel, viszont továbbra is hiányoljuk a szociális párbeszédet, a háromoldalú egyeztetést, hogy a munkáltatók, a munkavállalók és az állam közösen, egy asztalnál ülve mondjuk egy költségvetésről vitatkozzon, vagy egyeztessen” – fogalmazott Totyik Tamás, aki úgy véli, a ezt a kabinet nem kívánja jogszabályi keretek közé bevinni. Hangsúlyozta:

a kormánnyal folytatott párbeszéddel és egyeztetéssel nincs gond, a költségvetési források azonban nagyon szűkösek, és egyelőre nem látszik, hogy a minisztérium ezen változtatni tudna.

A technikai dolgozók (takarítók, karbantartók, konyhai kisegítők stb.) béremelésénél már szeptemberben szó esett a sztrájkhajlandóság felméréséről. Arra a kérdésre, hogy mi lehet az a pont, amikor a szakszervezet azt mondja, hogy már konkrét sztrájkfenyegetettséggel vagy sztrájkkal kell számolni, azt válaszolta, hogy amikor látják a 2027. évre vonatkozó költségvetési törvényt; látniuk kell, hogy az ígért 25 százalékot betartja-e a kormány, vagy van-e valamilyen elmozdulást. Ugyanakkor a sztrájk még nem jelenti azt, hogy azonnal sztrájkolnának – hangsúlyozta. Adott esetben elsőként a parlamenti képviselőknek küldenének leveleket, hogy változtassanak az álláspontjukon, emellett tüntetés is sor kerülne. Ha azonban az érdekegyeztetés zsákutcába jut, annak lezárása után meg kell hirdetniük a sztrájkot. Ettől azonban még messze vannak – mondta a PSZ elnöke.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsis Éva készítette.