Európában jelenleg egy nagy kiterjedésű anticiklon, manapság hangzatosan „hőkupolának” nevezett meteorológiai jelenség alakítja az időjárást; ez a magas nyomású légköri képződmény napokra, akár hetekre is képes beragadni egy térség fölé, mint ahogyan ez most a kontinensen tapasztalható, különösen Nyugat-Európában, majd a hét végétől és a jövő hét elejétől Magyarországon is, 40 Celsius-fok körüli maximumokat okozva – fogalmazott az InfoRádióban Kovács Erik.

Magát a hőkupolát úgy kell elképzelni, hogy a magas nyomás alatt a levegő fentről lefelé áramlik, összenyomódik és felmelegszik. Ez a folyamat úgy működik, mint egy fedő az edényen, tehát bent tartja a meleget, miközben megakadályozza a felhőképződést és a hűsítő frontok érkezését.

Ráadásul a magasnyomási blokkon (hőkupola) kívül még szaharai eredetű feláramlás is zajlik Európa irányába, ami rendkívül forró levegőt szállít

az Ibériai-félsziget, Franciaország és részben Közép-Európa fölé – folytatta a vezető kutató, említést téve még az úgynevezett omegablokk-rendszerről is, aminek lényege, hogy egy magasnyomású terület két alacsony nyomású rendszer közé szorul be; ez okozza jelenleg, hogy a hőség ilyen tartós – mondta.

A szélsőséges időjárást a fentieken túl maga a klímaváltozás is fokozza, hiszen a hőkupolák önmagukban természetes jelenségek, különösen a nyári időszakban, de a klímaváltozás következtében a kiindulási hőmérséklet melegebb, mint korábban volt. A klímaváltozás az európai hőhullámokat jellemzően 2-4 fokkal teszi intenzívebbé és ezáltal jóval erőteljesebbek is maguk ezek a blokkoló/hőkupolás helyzetek.

A hőhullám eddig Nyugat-Európában fejtette ki a legjobban a hatását, Franciaországban például 44 foknál is melegebbet mértek, de

hét végétől, jövő hét elejétől Magyarországon is lesz olyan térség – a mostani előrejelzések szerint –, ahol 40-42 fokra is számítani kell majd,

csapadék pedig keddig nem remélhető, de kezdetben csak a Dunántúlon. A hónapok óta tartó extrém szárazság után a mostani extrém hőség, extrém hőhullám tovább fogja sújtani Magyarországot a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság szempontjából egyaránt. Fontos továbbá, hogy egy erőteljesen elhúzódó, rendkívül intenzív hőhullámról van szó, ami az egészséges emberi szervezetet is rendkívüli módon megterheli – figyelmeztetett Kovács Erik.

ENSO, El Nino, La Nina

Hogy az El Nino hatása okozza-e a most tapasztaltakat, azzal kapcsolatban a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója emlékeztetett: az El Nino egy természetes éghajlati és óceáni-légköri jelenség a Csendes-óceánnak a középső, illetve a keleti medencéjében. Maga az El Nino-Déli Oszcilláció (ENSO) néven ismert nagyobb, ciklikus jelenség meleg fázisa, ez van kialakulóban. Akkor beszélünk El Ninóról, amikor a Csendes-óceánnak a hőmérséklete a keleti, illetve a középső medencében legalább 0,8 Celsius fokkal meghaladja a normál átlagot. Most ezt már átléptünk, közelítve az 1 Celsius-fok felé – tette hozzá a szakértő.

Az El Nino lényege, hogy a földi vízkészletnek az egyharmada ezen a területen található a Csendes-óceánban, ahol olyan fizikai folyamatok zajlanak, amikor például túlmelegszik a terület, hogy ez már kihat magára a globális időjárásra is. De miután Magyarország meglehetősen távol található a Csendes-óceántól, a mi időjárásunkat közvetlenül nem befolyásolja az El Nino vagy a La Nina, mi pedig a hideg fázis. Magyarán,

az elmúlt hetek, a mostani és a nyáron várható forró, száraz időjárást nem az El Nino okozza

itt Európában; ha nagyon intenzív lesz az El Nino, annak hatása majd télen fog érvényesülni – jegyezte meg. Mint magyarázta: Európában az El Nino, illetve az európai szezonális időjárás között csak közepesen erős kapcsolat, tehát előbbi közvetve hat ki az időjárásunkra; általában, ha erős El Nino van télen, akkor az több csapadékot, több havat jelent az átlagosnál Közép-Európában, miközben Észak- és Nyugat-Európában az átlagnál ilyenkor az időjárás enyhébb. Kovács Erik szerint az El Nino miatt az idei év valószínűleg dobogós lesz a legmelegebb évek sorában, 2027 pedig 80-85 százalék valószínűséggel az elmúlt 150 év legmelegebb éve lesz.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a mostani, emelkedő globális hőmérsékleti tendenciák folytatódnak, akkor várhatóan a nyarak jóval kihúzódnak majd Magyarországon is április-májusig, de csak az évszázad második felére. A nyarak viszont már a közeljövőben forróbbá válhatnak, és ami még rosszabb, a mostaninál is hektikusabbak lehetnek a csapadékeloszlások. Egyszerre lesznek majd nagy viharok, illetve tartós, hetekig vagy akár egy-két hónapig elhúzódó száraz, csapadékmentes időjárás. „Sajnos a klímaváltozást nemhogy lassítani nem tudjuk, hanem az egyre inkább erősödik, egyre erőteljesebbek maguk a pozitív visszacsatolási, tehát az öngerjesztési folyamatok benne. És sajnos ma már a Kárpát-medence a Földön az egyik legkitettebb régió a szélsőséges időjárásnak” – fogalmazott.

Forró nyarak alatt azt kell érteni, hogy az évszázad második felében az Alföldön a maximum hőmérsékletek 38-40 fokra lesznek normalizálódva, tehát

ami most jön a hét végén, a jövő hét elején, az lesz a normális majd a 2040-es, 2050-es évtizedektől az ország kétharmadán

– fogalmazott az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.