A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint a tőzsdei kibocsátónak legkésőbb idén február 12-ig nyilvánosan kommunikálnia kellett volna a befektetőknek a Barátság kőolajvezeték tartós leállásáról, illetve az olajimport pótlására megtett intézkedéseinek előkészítéséről, de ezt csak napokkal később tette meg.

A felügyelet megállapította, hogy a Mol már idén február 11-étől kilépett szokásos operációs gyakorlatából, és intézkedéseket tett a Barátság kőolajvezetéken addig érkező, ám kiesett szállítás pótlásának előkészítésére. Legkésőbb ettől az időponttól tehát a kibocsátó olyan információk birtokában volt, amelyek érintették a Mol megítélését és hatással lehettek értékpapírjai értékére vagy hozamára. Ezeket a törvény szerint maximum egy munkanapon belül rendkívüli tájékoztatás keretében közzé kellett volna tennie – ismertette az MNB.

A jegybank közleménye szerint a Barátság kőolajvezetékhez tartozó üzemanyagtartályt ért 2026. január 27-i orosz dróncsapás és a Magyarországra történő olajszállítások előre nem tervezett, huzamos ideig tartó leállása után a Mol február 16-án – csak a történtek súlyosságáról, esetleges energiapolitikai hatásáról beszámoló sajtóhírek és kormányzati bejelentések után – tette közzé rendkívüli tájékoztatását az olajimport kieséséről és annak más vezetéken való pótlásának szándékáról, valamint a stratégiai kőolajkészletek felszabadításának kezdeményezéséről.

A jegybank hozzátette: a tájékoztatás hiányában a befektetőknek nem nyílt lehetőségük annak megítélésére, hogy a történtek hogyan hatnak a vállalat üzletmenetére, eredményére, importjának volumenére. Mindezek miatt sérülhetett a Mol Nyrt. részvényeiről hozott befektetési döntéseik megalapozottsága.

A bírság kiszabásánál egyebek mellett súlyosbító tényezőnek minősült, hogy a Mol egy kiemelt hazai és nemzetközi figyelemmel övezett esemény kapcsán, a magyar tőkepiac meghatározó kibocsátójaként sértette meg a tőkepiaci törvényt. Ismétlődő szabályszegésről van szó, mert az MNB már korábban is elmarasztalta a vállalatot a rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének elmulasztása miatt – jelezte a jegybank.

Az MNB ugyanakkor nem tartotta indokoltnak bennfentes kereskedelem gyanújával piacfelügyeleti eljárás indítását, miután a Mol által késedelmesen közzétett információ egyes részelemei – a Mol érdekkörén kívül eső módon – a hivatalos közzétételt megelőzően nyilvánosságra kerültek.

A jegybank a szokásos gyakorlatnak megfelelően teljeskörűen együttműködik az ügyben büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitánysággal. Ennek keretében az MNB rendelkezésére álló minden szükséges dokumentumot, információt a nyomozó hatóság rendelkezésére bocsát – közölték.