A rövidtávú lakáskiadás Európa-szerte úgy feltornázta a bérleti díjakat, hogy sok helyen lakhatási vlságot okozott. Ez elől Budapest sem tudott elmenekülni, ám volt olyan kerületi önkormányzat, amelyik fellépett a jelenség ellen: Erzsébetvárosban tavaly szeptemberben szigorítottak a szabályokon, így szinte esélytelen új Airbnb létesítése, de a korábban engedélyt szerzők tovább működhetnek.

Az V. kerületben idén februártól előírták, hogy a magánszálláshelyek száma nem haladhatja meg az adott épületben lévő önálló ingatlanok 5 százalékát. Emellett az I. kerületben az alpolgármester még korábban bejelentette, hogy az ott élők érdekében párbeszédet kezdeményez a szomszédos kerületek polgármestereivel a rövid távú lakáskiadás közös szabályozásáról vagy akár tiltásáról – emlékeztet az Economx.

Nemrégiben Józsefvárosban is előkerült a téma, viszont az önkormányzat nem a teljes betiltás, hanem egy többrétű szabályozási modell mellett döntött.

A képviselő-testület által elfogadott rendelet a tervek szerint 2027. január 1-jén lép hatályba. Józsefvárosban jelenleg mintegy 1700 olyan magán- és egyéb szálláshely üzemel, amelyet az Airbnb kategóriájában sorolhatunk. Vagyis a kerületi lakásállomány mindössze 3,52 százaléka működik turisztikai célú szálláshelyként. A lakások eloszlása rendkívül egyenetlen, hiszen a Palotanegyedben vagy a Corvin negyedben az Airbnb-k sűrűsége eléri a 7-8 százalékot is, ami komoly terhelést jelent a helyi lakóközösségekre nézve.

Az önkormányzat célja a lakhatási szempontok és a turisztikai bevételek közötti egyensúly megteremtése.

Ennek megvalósításához egy háromszintű korlátozási rendszert vezettek be, amely kerületi, negyedek szerinti és társasházi szinten is gátat szab a növekedésnek. Kerületi szinten a teljes lakásállományra vonatkozóan egy 4 százalékos felső korlátot határoztak meg, vagyis összesen 1937 szálláshely kaphat engedélyt. Mivel jelenleg 1700 felett van ez a szám, így a növekedési potenciál erősen korlátozott.

A második szint a negyedek szerinti differenciálás, amely figyelembe veszi az egyes kerületrészek eltérő terheltségét. A Palotanegyedben és a Corvin negyedben a felső határt 6 százalékban határozták meg, vagyis itt az új engedélyek kiadása gyakorlatilag teljesen befagy, hiszen új szálláshely csak annyi nyithat, amennyi a régiek közül megszűnik. Emellett a Csarnok és a Népszínház negyedben, illetve Kerepesdűlőn 4 százalék a maximum. A Magdolna, Orczy, Losonci, Százados és Ganz negyedekben, valamint a Tisztviselőtelepen pedig mindössze 1-2 százalékos limitet állapítottak meg.

A harmadik szint a társasházakat védi: a szabályozás szerint egy adott társasházon belül az Airbnb-ként hasznosított lakások aránya nem haladhatja meg a 20 százalékot, ráadásul ezt nem a lakásszám, hanem a ház teljes alapterületének arányában kell kiszámítani. Emellett jövőre minden új szálláshely indításához kötelező lesz a társasházi közgyűlés kifejezett, előzetes hozzájárulása.

Sokan várták a szabályozástól, hogy a korlátozások hatására számos korábbi Airbnb-s lakás zúdul majd a hosszú távú bérleti piacra, ami jelentős többletet és bérletidíj-csökkenést eredményez.

Csakhogy egyrészt a kerületi kvóta még nem telt be teljesen, így bizonyos területeken még van lehetőség új engedélyek kiadására. Másrészt a már működő szálláshelyek bezárása, ahogy említettük, jogi úton rendkívül nehéz és időigényes folyamat.

A harmadik szempont pedig a lokáció, hiszen a kerület főbb turisztikai gócpontjaiban, mint a Corvin negyed, a lakások jelentős része befektetési céllal épült és üzemel, ahol fontos funkció a rövid távú kiadás. Vagyis a keresletcsökkenés lassan fog bekövetkezni, drasztikus változásra nem számíthatunk. Mivel a már működő Airbnb-ket a tulajdonosaik a szerzett jogok védelme miatt továbbra is üzemeltethetik, a korlátozott kínálat még inkább arra ösztönzi őket, hogy megtartsák a lakásaikat.