Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Az 1956-os eseményekre, Nagy Imrére emlékezik az Országgyűlés 2026 június 16-án
Nyitókép: parlament.hu

Rendkívüli országgyűlési ülésnapok jönnek, itt a nagyon sűrű program, szavazások jönnek

Jövő hétfőn és kedden is ülésezik az Országgyűlés, újra napirenden a 110 oldalas korrupcióellenes törvénycsomag a kekvák megszüntetéséről és a vagyonnyilatkozatok szigorításáról, amiről akár már most dönthet is a Ház.

Jövő hétfőre és keddre, vagyis június 22-re és 23-ra is rendkívüli parlamenti ülés összehívását indítványozta Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter Forsthoffer Ágnes házelnöknél. Az Országgyűlés honlapjára is felkerült indítványban a miniszter hét olyan törvényjavaslatot sorolt fel, amelyekről tárgyalni kell.

Ezek a következők:

  • az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges
    egyes törvények módosításáról (ez a 110 oldalas javaslatcsomag a korrupció ellen, benne a kekvák megszüntetése, a vagyonnyilatkozatok és a Btk. szigorítása, a közbeszerzés átláthatósága)
  • a médiatörvény,
  • felsőoktatási, családügyi, kulturális tárgyú javaslatok,
  • a szlovák–magyar energiavezetékek ügye,
  • a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, és
  • a vizsgálóbizottságokról és
  • egyes házszabályi rendelkezésekrő.

Mint írja a javaslat, a rendkívüli ülés megtartása a felsorolt önálló indítványok elfogadása miatt szükséges, mert „az indítványokkal összefüggő szavazásoknak az őszi ülésszakra történő halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, tekintettel arra, hogy a megtárgyalásra kerülő törvénymódosítások célja, hogy Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférése biztosított legyen”.

Az Országgyűlés „rendes” nyári ülésszaka most hétfőn véget ért, így már keddre is rendkívüli ülést kellett összehívni. Mint Magyar Péter miniszterelnök jelezte, a Ház egész nyáron ülésezni fog, annyi a megoldandó feladat.

Most hétfőn elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.

Kedden sürgős tárgyalásba vette az Országgyűlés az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges 110 oldalas törvénymódosító javaslatot.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×