A kiadások visszafogásával ellensúlyozható a kormány új intézkedéseinek költségvetési hatása, így az idei hiánycél a GDP 7,5 százaléka marad – közölte pénzügyminiszter. Kármán András bejegyzésében felidézte, hogy az előző kormány 3,7 százalékos hiánnyal számolt, a kormányváltáskor elvégzett költségvetési átvilágítás azonban intézkedések nélkül 8,3 százalékos hiányt jelzett. Kármán András közölte, hogy az uniós források felszabadításával, az állami kiadások felülvizsgálatával és más intézkedésekkel ezt 7,5 százalékra mérsékelték. A miniszter szerint az új kormányzati intézkedések többletköltsége ellenére is tartható ez a szint.

Orvosszámlálást indít a Magyar Orvosi Kamara – jelentette ki a szervezet elnöke a HVG-nek adott interjúban. Álmos Péter szerint az országos adatokat most több különböző állami nyilvántartásban lehet nyomon követni, ezeket az adatbázisokat szeretnék egységesíteni. A feldolgozással várhatóan jövő nyárra készülnek el. Legutóbb amikor 2023-ban kötelező volt a kamarai tagság, 50 ezer orvost regisztráltak.

Brüsszelben az Európai Tanácsán egyeztet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter. A miniszterelnök egy finn újságnak adott, a hétvégén megjelent interjúban a demokrácia helyreállításáról azt mondta: a magyar embereknek elegük lett a korrupcióból, a hazugságokból és a propagandából. Azokkal az aggodalmakkal kapcsolatban, hogy idővel maga is önkényuralmi módszerekhez folyamodna a Tisza Párt kétharmados parlamenti többségével, Magyar Péter felidézte, hogy kormánya azzal kezdte a munkát, hogy saját hatalmát korlátozta: az alkotmányban rögzítették, hogy a miniszterelnök legfeljebb két cikluson keresztül töltheti be hivatalát. Kormánya egyik legfontosabb feladatának az alkotmány teljes újraírását nevezte.

Az EU bővítésének aktuális kérdései is szerepelnek az Európai Unió külügyminisztereinek hétfőn kezdődő luxemburgi tanácsülésén. Orbán Anita külügyminiszter bejegyzésében kiemelte: a tárgyalások első témájában a rosszindulatú hibrid fenyegetések és dezinformációk elleni fellépésről lesz szó. A hét második felében, az Európai Tanácson az állam- és kormányfők az EU bővítésérőé tanácskoznak, ennek előkészítéseként a bővítés biztonsági jelentőségéről egyeztetnek a külügyminiszterek.

Energiaipari tűzszünetet jelentett be Ukrajna és Oroszország között az amerikai elnök. Donald Trump közösségi-oldalán arról írt, hogy a tűzszünet azonnali hatállyal életbe lép, és mindkét fél beleegyezett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy reagált, hogy amennyiben Moszkva beleegyezik, akkor Kijev is kész elfogadni a feltételeket. Az ukrán államfő hozzátette hogy a bejelentést megvitatta Mark Rutte NATO-főtitkárral, Mark Carney kanadai miniszterelnökkel és Alexander Stubb finn államfővel is. A Kreml egyelőre nem reagált az ügyben.

Oroszország európai hadiipari vállalatok vezetői elleni merényleteket tervez – értesült a Financial Times. A lap hírszerzési forrásai szerint az érintett cégek a figyelmeztetés hatására megerősítették a vállalatvezetés tagjainak személyi védelmét. A cikk szerint a Kreml azután adott utasítást a szabotázsakciók és a hibrid hadviselés európai kiterjesztésére, hogy az ukrajnai hadszíntéren patthelyzet alakult ki és az orosz gazdaság is nehéz helyzetbe került.

Lengyelországban őrizetbe vették azt a férfit, aki megfenyegette Donald Tusk miniszterelnököt és támadást tervezett ellene. A kormányfő megköszönte a rendőrség gyors és határozott intézkedését. Vasárnap délelőtt a lengyel biztonsági szolgálatok a miniszterelnök és kormányfő-helyettes elleni lehetséges merényletről éretesült. A rendőrség e-mailben kapta a fenyegetésről szóló információt.

Újabb támadás érte a rijádi nemzetközi repülőteret, amelyben 12-en meghaltak és több mint 300-an megsebesültek. A szaúdi vezetésű nemzetközi koalíció háborús bűncselekménynek nevezte a támadást, és határozott választ ígért. A repülőtéren átmenetileg leállították a légi forgalmat, az utasokat kimenekítették az épület egyes részeiből. A héten két támadás is érte a repülőteret, ezekért az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók vállalták a felelősséget.

Korai stádiumú elváltozást találtak XIV. Leó pápa tüdejében, az egyházfőt a következő napokban megoperálják. A hírt maga a pápa jelentette be. A katolikus egyházfőnek korábban nem voltak ismert egészségügyi problémái, aktív életmódot folytat, rendszeresen úszik és teniszezik. A tervek szerint november első felében Dél-Amerikába utazik, de a Vatikán még nem közölte, hogy a műtét befolyásolja-e az útját.

A Budapest Maraton Fesztiválon a hétvége során a tizennégy különböző távra összesen 39 910 nevezés érkezett. Az egyéni maratonisták mezőnyében minden idők legjobb eredményét jelentette, hogy a klasszikus távon a futók száma átlépte a 10 000 főt. A férfiaknál a tavalyi győztes Vásárhelyi Máté megvédte címét, a nőknél az amerikai Catherine Wimmer nyerte a bajnoki címet. A legjobb hazai női futó Hercsel Adél volt, ő harmadik lett.