Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 11. vasárnap Brigitta
Mosolygó narancssárga ruhás nő áll egy hegyoldal és egy tengerparti település látképe előtt, fényképezőgéppel a kezében // Happy young woman with camera standing against mountain range near town
Nyitókép: Klaus Vedfelt/Getty Images

Kiss Róbert Richárd: Dél-Európában már megváltoztak a szokások, ezt Magyarországon is meg kellene ugrani

Részben már megváltoztak a turisztikai szokások: nem csak az északi országok lettek keresettebbek a legmelegebb hónapokban, a délieknél is fontos változások történtek – ezekről a folyamatokról beszélt az InfoRádióban Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő, a Világszám című magazin szerkesztő-műsorvezetője.

A nyári nagy szárazság és a korábbinál nagyobb hőség miatt már most megváltoztak az utazási szokások, hiszen sokan vannak, akik az északi, hűvösebb területeket választják ilyenkor. Egyre népszerűbb Svédország és Norvégia, és Németországban is nagyobb az érdeklődés a tengerparti régiók iránt – ahol egyébként 13-14 Celsius-fokos a tenger vize a nyári időszakban. Ugyanez igaz Lengyelország északi vidékeire – mondta az InfoRádióban Kiss Róbert Richárd turisztikai szakértő.

Kiemelte azonban, hogy ez a tendencia nem taszítja le Franciaországot az európai trónról. Jelenleg ide látogat el évente a legtöbb, több mint 100 millió turista, utána pedig Olaszország és Spanyolország következik. Az itteni üdülőterületek továbbra is vezetnek, továbbra is ide, illetve Görög- és Törökországba utaznak nyaranta, mert

  • ekkor van az iskolai szünet
  • ekkor vannak a szabadságolások
  • szeretik az ottani üdülőparadicsomokat.

Népszerűek az őszi utak, sokan választják szeptemberben-októberben a görög vagy a dél-spanyolországi, dél-olaszországi területeket, a korábban utószezoni időszakok (például szeptember második hete) már-már szezonnak minősülnek. Van tehát változás, de amíg az iskolai szünetek és a szabadságolások nyáron vannak, gyökeres változásra Kiss Róbert Richárd szerint nem lehet számítani.

Megváltoztak ugyanakkor a szokások ezeken a területeken a forró nyári időszakokban – emelte ki a Világszám magazin szerkesztő-műsorvezetője.

„Sokszor ott, ahol nagyon nagy meleg van, kevesebbet mozgunk a napközbeni időszakban, és kitolódott például az esti időszak. Régen hat-hét óra körül elmentek az emberek vacsorázni, ma még csak akkor mennek fel az olaszországi Calabriában a tengerpartról, és nyolc-kilenc órakor kezdődnek a vacsorák, vagy esetleg este tízkor. És Tropeában, a kedvelt délolasz üdülőparadicsomban este tizenegykor minden további nélkül bemehetünk a katedrálisba” – mondta, hozzátéve, hogy bizonyos látványosságokat ekkor is meg lehet tekinteni, mert „ekkor mozognak az emberek, ekkor van élet a településeken”.

Úgy véli, ezt Magyarországon is „meg kellene ugrani”, mert már nem működik az, hogy mondjuk Balatonfüreden tízkor minden bezár, és háromnegyed tízkor az utolsó vendégeket akarják kiszolgálni. Szerinte este tizenegyig nyitva kell lenniük az attrakcióknak, és például a Tagore sétányon éjfélig nyitva kell tartania az üzleteknek, szolgáltatóknak. „Ma már senki nem fog délután kettő órakor az iszonyatos melegben sétálni a korzón, hogy majd akkor vásárolgat” – összegzett.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

Mennyire megy jól a volt NDK-sok sora?

Harminchat évvel a német újraegyesítés után sok keletnémet még mindig másodrendű állampolgárnak érzi magát, és ez az elégedetlenség a szeptemberi tartományi választásokon az AfD és a Die Linke sikerében is megmutatkozott. A volt NDK területén azonban a bérek az 1991-es, nyugatnémet szinthez mért 50 százalékról mára mintegy 85 százalékra emelkedtek. A keletnémetek vásárlóereje ráadásul a legtöbb uniós tagállam polgárainál, sőt egyes francia, svéd és dán térségek lakóinál is nagyobb, a lengyelekét és a csehekét 25–40, Kelet-Magyarország lakóiét pedig akár 50 százalékkal haladja meg. Mi áll a keletnémet felzárkózás mögött? És miért nem érzik a kedvező hatásokat az emberek?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×