A Félhalmi-holtág Gyomaendrőd közelében a 19. század végén a Hármas-Körös átmetszésével keletkezett. A Békésszentandrási duzzasztóval együtt ez a Körös-vidék vízgazdálkodási rendszerének egyik legfontosabb eleme. Az Országos Vízügyi Igazgatóság főigazgató-helyettese szerint a Körös-vidék vízgazdálkodása egyensúlyát vesztette, ezért fontos a Félhalmi-holtág fejlesztése.
A szabályozással leválasztott Félhalmi-holtág egy nagyjából 9 kilométeres szakasz, a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyás alatt, a Hármas-Körös a bal partján, aminek a vízpótlását, vízmennyiségi kapacitásbővítését, valamint a vízminőségének helyreállítását fogják egy projekt keretében megvalósítani – közölte az InfoRádióban Gacsályi József, hangsúlyozva:
a Félhalmi-holtág revitalizációja nem öntözésfejlesztési projekt, hanem vízgazdálkodási fejlesztés,
ami összefüggésben van a „Vizet a tájba!” programmal, mely lényege, hogy „a vízkészletekkel térben, időben, ott és akkor gazdálkodjanak, ahogy rendelkezésre áll”. A tározókapacitás bővítésével a tiszai, illetve a kőrösi vízkészleteknek a betározására nyílik lehetőség, majd annak a továbbhasznosítására, nemcsak mezőgazdasági, de ökológiai szempontból is – magyarázta a szakember.
A tározóhoz tartozik egy körülbelül 40 négyzetkilométeres hatásterület, ahol a betározott többlet vízkészletet tudják elárasztásokkal-vízmegtartásokkal, de a legfontosabb elem, hogy a felszín alatti vízkészletek növelésével, vagy dúsításával hasznosítani – mondta.
A Félhalmi-holtágnak a térség komplex vízgazdálkodásában ökológiai, mezőgazdasági és vízkárelhárítási szempontból is meghatározó szerepe van. A vízvisszatartás fejlesztése mérsékelheti a klímaváltozás káros hatásait és csökkenti a vízzel kapcsolatos kockázatokat.






