A kútamnesztia után egyszerűbb lett a háztartási kutak legalizálása, de ezzel párhuzamosan felerősödtek a vízkészleteket és a vízminőséget érintő kockázatok – írja a Laborhírek és nyomán a Portfolio.hu. Az adminisztráción volt a hangsúly korábban, ma viszont már a fenntartható vízhasználaton.

Ismert: mind több szó esik a vízkészletek romló állapotára, mind minőségét, mind mennyiségét tekintve, itthon és külföldön egyaránt. Főleg az Alföldön durvult el a helyzet, miután szabályozatlan módon veszik a vizet a kutakból, ami hozzájárult ahhoz, hogy a talajvíz szintje helyenként több méterrel mélyebbre került. Ezt a helyzetet márpedig a kútamnesztia hozta létre.

További probléma, hogy a szabálytalan kútlétesítések hatására könnyebben jutnak be szennyezőanyagok a mélyebb talajrétegekbe.

A kútamnesztiával könnyebb lett 50 méterig nem lemenő kutat létesíteni és engedélyeztetni, de a vízbiztonsági összetevőkkel eddig nem igazán foglalkoztak, annyi történt, hogy egy kormányrendelet meghatároz kémiai és mikrobiológiai határértékeket.

A legnagyobb kockázatot az úgynevezett „láthatatlan szennyezések” jelentik: a nitrát- és nitrittartalom, amely mezőgazdasági eredetű, illetve a baktériumok, például az E. coli jelenléte, amelyek fekáliás szennyezésre utalnak. Ezek érzékszervekkel nem észlelhetők, ugyanakkor komoly egészségügyi kockázatot hordoznak, ezért a szakértők szerint a rendszeres, akkreditált laboratóriumi vizsgálat az egyetlen megbízható módja annak, hogy a kútvíz valóban biztonságos legyen.