Az európai utazásicsomag-rendelet lényege annak a meghatározása, hogy mi számít utazási csomagnak, milyen keretek között védhetők a fogyasztók.

Mint Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró az InfoRádióban rámutatott, többfajta szolgáltatást is igénybe vesz az utazó:

• repül (adott esetben fapadossal)
• autót bérel
• szállást foglal.

Ha mindezt egy szolgáltató nyújtja, az már utazási csomag,

egy ilyen csomag igénybevételénél pedig már olyan jogosítványai lesznek az utazónak, mintha utazási irodával utazott volna;

ezt fogadta el az Európai Parlament. Ahhoz, hogy jogszabály, illetve irányelv legyen ebből, még az Európai Tanács bólintása is szükséges.

„Elsősorban az a cél, hogy az irányelv védje az utazók érdekét, és egyértelműsítse azt, hogy ha például egy internetes oldal egyszerre értékesít egy repülőjegyet, és mellette átirányít ugyanazokkal az adatokkal egy másik, adott esetben bérautós szolgáltatóhoz, akkor az már utazási csomag. Azért fontos, hogy mi az utazási csomag, mert

általában akik utazási irodával utaznak, utazásszervező szolgáltatásait veszik igénybe, fokozottabb védelmet élveznek, mint azok, akik mondjuk csak egy repülőjegyet vesznek”

– húzta alá.

Példa: ha tönkremegy maga a szolgáltató, akkor létezik egy olyan alap, amiből vissza lehet kapni a pénzt.

Magyarországon egyébként ez már működik, pár dolgot kell csak a magyarországi jogszabálynak majd igazítania a jogharmonizáció folyamatában.

A panaszok kezelésével kapcsolatban is szigorítás várható, mivel sok esetben nem vagy csak későn válaszoltak az utasok panaszaira a különböző szolgáltatók, jellemzően a fapados légitársaságok;

az irányelv tartalmazza azt, hogy 7 napon belül jelezni kell, hogy megkapták-e a panaszt, 60 nap áll rendelkezésre, hogy indoklással ellátott választ kapjon az utazó.

„Ez egy konkrét dolog, két hónapon belül el kell, hogy mondják, hogy nem adják vissza a pénzt vagy visszaadják, ez nagy segítség az utazóknak. Ha ez az adott országok joggyakorlatában megjelenik, van arra lehetőség, hogy valaki fellépjen bármilyen olyan nehézség ellen, hogy nem állnak szóba vele, amikor panasza volt” – rögzítette a szakújságíró.

Felidézte, hogy a koronavírus-járvány idején vagy azt követően sok járatot töröltek, és az utasok magukra maradtak, ilyen viszont többet nem fordulhat elő, ha a jogszabály érvénybe lép.

Van még egy változás: vis maior esetén is köteles lesz a szolgáltató segíteni a hozzá forduló utasnak, elképzelhetetlenné válik, hogy ne foglalkozzon a bajba került megrendelővel.