Az intézkedés célja nagyjából ugyanaz, mint a 2021-es ársapka – mondta az InfoRádióban Kováts Máté, a Magyar Külügyi Intézet kutatója, olajipari szakértő.

A lényeg az, hogy a kormány megpróbálja itthon stabilizálni az ellátási láncokban történő fennakadásokat és problémákat. „Most egy olyan globális problémával állunk szemben, amely nemcsak Európa és Magyarország számára nehezíti meg, hogy elég energiahordozóhoz jussanak hozzá, hanem az egész világnak” – tette hozzá, jelezve: a Közel-Keleten kialakult helyzet következménye az egész: hogy az Egyesült Államok Izrael támogatásával megtámadta Iránt, ami már hatott a kőolaj világpiaci árára, majd az iráni kormány a Hormuzi-szoros lezárásával próbálja meg nyomás alá helyezni a támadó feleket. A Hormuzi-szoroson a világ kőolajexportjának körülbelül a 20 százaléka megy át minden nap. Ennek a lezárásával Irán elvágta a közel-keleti régiót attól az exportálási mechanizmustól, amit főleg az ázsiai piacokra tudtak terelni. Az európai régió és Magyarország sajátossága és talán egy kicsit most szerencséje, hogy kőolajat kisebb mértékben exportálunk a Közel-Keletről, így

a mi régiónkba egy árlekövető mechanizmuson keresztül érkezik be a megemelkedett világpiaci ár. Ez hétfőn tetőzött nagyjából 119 dollár/hordónál. A háború előtt a világpiaci ár olyan 70 dollár/hordó volt.

Az egy kérdés, hogy ha olcsóbban kell adni az üzemanyagot, mint amennyiért be lehet szerezni, akkor előbb-utóbb nem fogy-e el, hiszen senki nem akar ennyiért behozni, mert minden literen vesztesége van. A szakértő szerint fontos, hogy az Európai Unión belül van egy olyan alapszabály, hogy minden tagállam 2-3 hónapi tartalékkal rendelkezik. Ezeket szoktuk stratégiai tartalékoknak hívni. Magyarországnak is van tartaléka, és a magyar kormány be is jelentette, hogy hozzá fog nyúlni, hogy meg tudjuk tartani az országon belüli piaci stabilitást. Ez elegendő lehet addig, ameddig remélhetőleg világpiaci szinten rendeződni tudnak a kereslet-kínálat arányok, és a Közel-Keleten megoldódhat a helyzet – véli Kováts Máté.

Vannak olyan számítások, amelyek arra utalnak, hogy most meg fog nőni a fogyasztás az ársapkával összefüggésben, mert sokan most „könnyebb kézzel” tankolnak, mások meg felhalmoznak, hogy ha kivezetik az ársapkát, akkor is maradjon még olcsóbb üzemanyaguk. De tanulva a korábbi eseményekből, amikor már volt ársapka Magyarországon, azért hoztak óvintézkedéseket. Például csak magyar rendszámú autó tankolhat ilyen nyomott áron, és egyes kisebb kutakon maximalizálják is a mennyiséget.

„Úgyhogy egyelőre nem látok arra okot, hogy elfogyjanak a tartalékok, és ne legyen üzemanyag a benzinkutakon”

– mondta a szakértő.

Kitért arra is, hogy most a mezőgazdasági szezon is beindul, a nehézgépek ki fognak menni a földekre az ezer literes tankjukkal. De alapvetően ezzel azért kalkulált a kormány, tisztában vannak, hogy milyen időszak érkezik. Ők is számítanak rá, hogy ahol nagyobb mezőgazdasági területek vannak, ott megnőhet a decemberihez képest a fogyasztás, de ez nem lesz kiugróan magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban – tette hozzá.

Több olyan mechanizmus is elindult már, ami a világpiac stabilizálására fókuszál.

Donald Trump és az Egyesült Államok retorikája is ilyen: próbálják elővetíteni, hogy hamar stabilizálódhat a Hormuzi-szoros, ami a legfontosabb a kőolaj szempontjából De fontos megemlíteni, hogy a háború kirobbanása után azonnal összeültek az OPEC+ országai, és döntöttek egy termelési kvótanövelésről, szintén a piac stabilizálódásának érdekében. Sok irányból próbálják stabilizálni a piacot, mert eddig egy nagyon nagy megugrást láthatunk, de hamarosan valószínűleg normalizálódni fognak az árak, és szép lassan vissza fognak menni a háború előtti állapotra – véli Kováts Máté.

Az olajpiacon az ár-normalizálódás sajnos lassabb folyamat, nem olyan, hogy ha az első hajó átmerészkedik a Hormuzi-szoroson és túléli a hutikat is, akkor azonnal visszamegy az ár.

– fogalmazott a szakértő, hozzátéve: eljutottunk arra a szintre a háború miatt, hogy a hétvége során több közel-keleti fontos energiahordozó-kitermelő vagy -elosztó központot támadás ért, például Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben vagy Katarban, ezért leállítottak nagyon sok kitermelési folyamatot. Amint a Horumzi-szoros felszabadul, természetesen lesz egy visszaesés az árakban, ami a piaci stabilizálódás első lépése lesz, viszont a teljes stabilizálódás csak akkor várható, amikor már látjuk, milyen károkat szenvedtek el ezek a nagyon fontos energiahordozóval rendelkező országok, és azokat a károkat milyen gyorsan tudják rendbe hozni, és milyen gyorsan tudják felpörgetni újra a teljes kitermelést és az exportot – mondta el Kováts Máté, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban.