Nem csupán belpolitikai vita zajlik a választások körül – állította Facebook-oldalán Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója. Úgy látja, hogy egy összehangolt narratíva épül, a folyamatnak akár uniós szintű következményei is lehetnek.

„Az Alapjogokért Központ régóta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a Tisza és a magyarországi baloldal hónapok óta építi a "választási csalásról" szóló hamis mítoszt. Ehhez most betársult a nemzetközi hálózat is, a háborús propagandát csúcsra járató és Magyar Pétert miniszterelnöki székben látni óhajtó berlini politikai-jogászi elit segítségével” – fogalmazott.

Példaként hozta fel egy német bíróság döntését, valamint az Open Society Foundations támogatását élvező Gesellschaft für Freiheitsrechte nevű liberális jogvédő szervezet fellépését. „Egy német (!) bíróság felszólította az X-et, hogy adja át a magyar (!!) választásokkal kapcsolatos »befolyásolási és dezinformációs adatokat«. A pert egy Soros-alapítvány (!!!) által is támogatott »civil szervezet« kezdeményezte” – írta a közösségi oldalán a főigazgató.

Álláspontja szerint ezek a lépések nem az ukrán szolgálatok esetleges tevékenységének feltárását szolgálják, hanem inkább ahhoz a narratívához járulnak hozzá, amely szerint a magyar választásokat a közösségi média felületein keresztül manipulálhatják.

A főigazgató ezt „perlési politizálásnak” nevezte, amely szerinte politikai nyomásgyakorlás eszköze lehet.
Úgy véli, bár egy német bíróságnak nincs joghatósága a magyar választási eljárásban, az ilyen eljárások mégis befolyásolhatják a nemzetközi közvéleményt és az uniós politikai folyamatokat.

Megemlíti, hogy 2024 decemberében nemzetközi nyomásra a bukaresti Alkotmánybíróság – miután a szavazatok újraszámlálása nem vezetett „eredményre” – „digitális kampánymanipulációra hivatkozva semmisítette meg az elnökválasztás első fordulójának eredményét, melyen az egyébként valóban nem magyarbarátságáról ismert, de Brüsszel- és háborúellenes jelölt, Calin Georgescu győzőtt. Őt ki is zárták az választásból, hiszen már korábban is érkeztek információk (értsd: cikkek a progresszív sajtóban), hogy kampányát »digitális kiberhadviselés« és »kifinomult digitális marketingstratégia« jellemezte” – írta.

Szánthó Miklós úgy fogalmazott: Magyar Péter és a mögötte álló, általa Brüsszel–Kijev–Berlin-koalíciónak nevezett transznacionális hálózat egy olyan történetet készít elő, amelyben a választási folyamat legitimitása kerülhet célkeresztbe. Szerinte ebben a narratívában a jobboldali online szereplők – például a DPK-k vagy a Megafon – könnyen a „manipuláció” bizonyítékaként jelenhetnek meg, miközben más, baloldali influenszereket nem ér hasonló kritika.

A főigazgató három célt tulajdonít a „választási csalásról” szóló „mítoszépítésnek”:

1. Előkészítheti egy esetleges ellenzéki vereség kommunikációs magyarázatát.
2. Mozgósítási keretet teremthet a választás utáni politikai konfliktusokhoz.
3. Jogi hivatkozási alapot adhat uniós intézmények számára a választási eredmények megkérdőjelezésére és a politikai nyomásgyakorlás fokozására.

Szerinte akár ahhoz is elég lehet mindez, hogy a „megkérdőjelezhető eredményekre” hivatkozva Orbán Viktort ne hívják meg a soron következő uniós csúcsra, ahol „éppen” a háborúba lépésről vagy Ukrajna EU-tagságáról döntenek.