Ismertetése szerint a roncsra a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, illetve a helikopterdandár munkatársai és a Magyar Roncskutató Egyesület tagjai együttműködésének eredményeként találtak rá.

A történeti háttérről elmondta, hogy 1944. november elején Törtel határában a német Peter Düttmann hadnagy és a szovjet Alexandr Szemjonovics Andrianov gárda-hadnagy légi harcot vívott, a szovjet gépet a német pilóta lelőtte. Andrianov sikeresen kiugrott a repülőgépből és fogságba esett.

A roncs felkutatását Kocsis István, a Magyar Roncskutató Egyesület egyik alapító tagja kezdte el, szemtanúkat hallgatott meg és sikerült a helyszínt leszűkítenie.

A feltárás során megállapították, hogy a repülőgép nagy sebességgel csapódott a földbe, a vegyes építésű gép apró darabokra szakadt szét – számolt be Magó Károly.

Sikerült kiemelni a repülőgép fő darabjait a futóműből és a motorból is, továbbá a repülőgép vászonborításából is jelentősebb felület maradt meg. Rajta van a vörös csillag egy darabja viszonylag jó állapotban és a vászonszerkezetből olyan darab is előkerült, amelyen a repülőgép oldalszáma látható. Ezen felül a pilóta néhány személyes tárgya is előkerült – sorolta.

Maga a típus is kuriózum, ilyen jelentős lelet még nem került elő JAK-1-s gépből – tette hozzá.

A repülőgépet azért lehetett azonosítani, mert az úgynevezett sárkányszerkezet és a motor száma is előkerült különböző alkatrészeken, így egyértelmű, hogy a gárda-hadnagy vezette repülőgép került elő – közölte Magó Károly.

Érdekességként megemlítette, hogy találtak egy könyvet is, amelyen a pilóta aláírása is kivehető, azt jelenleg restaurálják a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

A régi szolnoki repülőmúzeumban tartott sajtótájékoztatón bemutattak később kiállítható, illetve nem beazonosítható, nagyon összeroncsolódott leleteket, utóbbiakat raktározzák majd. A kiállításon látható tárgyak örökségvédelem alá kerülnek, Szolnokon tárolják majd azokat, a látványosabb, jobb állapotban lévő darabokat a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum fogja kiállítani – tájékoztatott Magó Károly.

Kocsis István elmondta, hogy már szeptemberben elkezdődtek az előkutatások. A feltárás régészeti és „baleset-kivizsgálási módszertannal” zajlott, utána a laza talajszerkezet miatt a mélyebben lévő részeket már tömbös módszerrel emelték ki, azaz a markoló nagy földdarabokat emelt ki és azokat tisztították meg a gödör mellett - fűzte hozzá.

Polgár Balázs régész-muzeológus, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadirégészeti részlegének vezetője arról beszélt, hogy a tárgyi emlékeket állagmegóvás során tisztítják, konzerválják, majd a gyűjteményi alapleltárba kerülnek.

Tudományosan feldolgozzák azokat és hamarosan publikációban, kiállításon is bemutathatják az eredményeket, tárgyi emlékeket – fűzte hozzá.