A Mathias Corvinus Collegium az Oktatási Hivatallal együttműködve 2025-26-ban másodszorra készítette el az országos gimnáziumi rangsort. Ennek kapcsán több mint 400 magyarországi gimnáziumot vizsgáltak, hét szempont mentén nézték meg ezeknek az intézményeknek a teljesítményét. Ezek között a szempontok között voltak úgynevezett bemeneti szempontok, amelyek a népszerűségét, illetve a presztízsét mutatják az iskolának. Ilyen volt például a túljelentkezési arány, illetve az adott iskolába jelentkező diákoknak a központi felvételi írásbeli átlaga. Azaz milyen sok diák jelöli meg az adott intézményt, és ők mennyire jó tanulmányi eredményekkel rendelkeznek – mondta az InfoRádióban Wittmann Zsolt, a Mathias Corvinus Collegium gimnáziumi rangsor elkészítéséért felelős szakmai vezetője.

A maradék öt szempont hagyományos teljesítményelvű, eredményalapú szempontnak tekinthető.

„Itt ilyenekre kell gondolni, mint az országos középiskolai tanulmányi versenyen döntős helyezést elérő diákok száma az adott intézményből, az érettségi átlag, az emelt szintű érettségik aránya, vagy a felsőoktatási felvételi arány. Még ide vesszük az országos kompetenciamérésen elért szövegértés és matematika eredményeket is. Ebből áll össze hét részpontszáma az intézményeknek, ebből egy összesített eredmény jön ki, ami alapján a legjobb száz gimnáziumot publikáltuk december 11-én a Mandiner oktatási különszámában” – sorolta.

A harmadik helyre a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium került a 2026-os kiadványban. A második helyezést a budapesti ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium érte el, és az országos első helyezést a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szerezte meg.

A lapban a legjobb 20 egyházi iskolát mutatták be, idén a XI. kerületi Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium lett az első.

Wittmann Zsolt kiemelte: tapasztalatai szerint a szülők iskolaválasztáskor figyelembe veszik az ilyen rangsorokat is.

„Fontos, hogy alapvetően a diákhoz keresünk iskolát, nem az iskolához gyereket, tehát meg kell vizsgálnunk első körben azt, hogy mi mire vágyunk, illetve a felvételizni vágyó diáknak mi a legjobb. És amellett, hogy ezeket az oktatási rangsorokat megnézik a szülők, azt tudom nagyon jó szívvel ajánlani, hogy menjenek el iskolai nyílt napokra, szagoljanak bele az atmoszférába, az iskolai légkörbe, találkozzanak tanárokkal, diákokkal, más szülőkkel. Szerintem ebből teljes képet lehet kapni. Ebben a rangsorok nagyon sokat tudnak segíteni olyan tekintetben, hogy milyen eredményeket ér el az adott intézmény. És minél több szempontot vizsgál egy ilyen rangsor – ahogy az MCC és az OH közös rangsora is –, annál jobb döntést lehet hozni” – fogalmazott Wittmann Zsolt.

Ha például a 8. osztályig nagyon szeretett a gyerkőc versenyezni, és ebben sikeres is volt, és a versenyre járás motiválta őt, akkor olyan iskolát érdemes választani, ahol a jó versenyeredményeket érnek el, mert abból látszik, hogy ez fontos az iskola számára. Vagy ha az érettségi, a kimeneti eredmény a nagyon fontos, vagy a felsőoktatási bejutási arány vagy százalék, akkor érdemes ezeket a részrangsorokat megnézni.

„Ebben egyébként további tájékozódási pontot tud nyújtani a gimnaziumirangsor.hu honlap, ahol az egyes indikátorok mentén is lehet tájékozódni arról egy adatvizualizációs, könnyen kezelhető digitális felületen, hogy mely intézmény melyik szempontból hányadik helyet foglalta el a rangsorunkban – mondta az MCC szakmai vezetője.

A rangsor legjobb 100 helyére került intézményt január 15-én, csütörtökön egy díjátadó gálán köszöntik, elismerve azt a kimagasló teljesítményt, amit elértek.