Infostart.hu
eur:
381.08
usd:
322.1
bux:
128094.69
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Back view of female college student raising her hand to answer the question on a class at lecture hall.
Nyitókép: skynesher/Getty Images

Már lehet jelentkezni a felsőoktatásba – néhány dologra nagyon kell figyelni

Elindult az általános felsőoktatási felvételi eljárás: december 18-tól február 15-ig lehet jelentkezni a 2026 szeptemberében induló képzésekre a felvi.hu-n elérhető E-felvételiben.

A felvételizők Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgárság Program azonosítással regisztrálhatnak az e-felvételi rendszerben és nyújthatják be ezen keresztül a jelentkezésüket az általuk választott szakokra – mondta az InfoRádióban Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.

Kiemelte: mivel már a teljes felvételi eljárás elektronikus, tehát először érdemes elintézni, hogy a felvételizőnek legyen digitális állampolgársága vagy Ügyfélkapu+ regisztrációja. Ezután következik a jelentkezési lap kitöltése és a dokumentumok feltöltése a felvi.hu-n.

A tanulók 2026. február 15-én éjfélig jelentkezhetnek, fontos a hitelesítés is.

A felvételi tájékoztató és a meghirdetett képzések információi január végéig frissülnek, ezért azt javasolták, hogy az érdeklődők a jelentkezési határidő lejárta előtt folyamatosan tájékozódjanak.

Mint az Oktatási Hivatal közölte, a 2026-os felvételi eljárás keretei közt 62 felsőoktatási intézmény hirdette meg alap- osztatlan és mesterképzéseit, valamint felsőoktatási szakképzéseit. Ingyenesen három, összesen pedig legfeljebb hat szakra lehet jelentkezni, ugyanakkor megjelölhető mind a legfeljebb hat választott szak állami ösztöndíjas és önköltséges formája is.

A jelentkezőknek meg kell határozniuk a kiválasztott szakok sorrendjét, kifejezve ezzel preferenciájukat, ugyanis egy jelentkező csak egy szakra vehető fel, mégpedig az általa megjelöltek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja az adott szakra meghatározandó felvételi ponthatárt.

A pontszámítás alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén 500 pontos rendszerben történik. A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, vagy az érettségi pontok kétszereséből (maximum 400 pont), amelyhez további 100 intézményi pont szerezhető: az egyetemek, főiskolák maguk határozzák meg, hogy milyen eredményekért, követelmények teljesítéséért adnak pontokat. A szakképzésben tanulók esetében a szakmai vizsga eredménye is figyelembe vehető a pontszámítás során.

A jelentkező pontszámát a számára legkedvezőbb módon számítja ki az Oktatási Hivatal.

Az emelt szintű érettségi vizsgát az intézmények egyes szakjaikon előírhatják felvételi követelményként, de ez nem egységesen kötelező eleme a felsőoktatásba való bejutásnak. Az emelt szintű érettségi azonban előnyt jelent az intézményi pontok meghatározásakor, illetve az érettségi pontok számításakor: az emelt szintű érettségi vizsgaeredményt a százalékos eredménnyel megegyező pontértéken, a középszintű érettségi vizsgaeredményt viszont csak 2/3 értéken számítják át érettségi felvételi ponttá.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási intézmények maguk határozhatják meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt is, amely alatt nem lehet felvenni a jelentkezőket, de dönthetnek úgy is, hogy bejutási küszöb nélkül hirdetik meg egyes szakjaikat.

Mesterképzésen összesen 100 pont szerezhető: a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények maguk határozzák meg és teszik közzé a felvi.hu honlapon az adott szak meghirdetésénél - tették hozzá.

A ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki - áll a közleményben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Magyar Szövetség külügyi szakértője
Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában a dél-koreai tőzsde vezetésével nagyobb esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany és az ezüst is több hetes mélypontra süllyedt. Eközben az olaj ára is zuhan, mivel enyhülni látszódik a feszültség az USA és Irán között.  Európában ezt követően csak kisebb eséssel indult a nap, nem sokkal később pedig már le is dolgozták az esést a vezető börzék. A magyar tőzsde most az alulteljesítők között van.  Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokból érkező januári feldolgozóipari bmi és az ISM-indexre ajánlott figyelni.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×