Nem lehet túlbecsülni a következő hétéves uniós költségvetés jelentőségét, hiszen azt fogja meghatározni sok évre, hogy mire lesz képes és mire nem lesz képes az EU – mondta Bóka János, aki azonban a vitából egyelőre kivenné a számokat, ugyanis egyelőre ez csak „szómágia”, valódi jelentőségük nincsen.

Mint az európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában fogalmazott, az Európai Bizottság néha olyan számokat használ, amelyek figyelembe veszik az inflációt, néha pedig olyanokat, amelyek nem. Néha hozzászámol olyan alapokat, amelyek az EU-s költségvetésben benne vannak, más esetben olyanokat vesz figyelembe, amelyek nincsenek benne. Néha hozzászámolja az európai békekeretet, néha nem.

„A számmisztikával egyelőre nem foglalkozunk, és szerintem nem is az a kérdés jelenleg, hogy az Európai Unió költségvetése elég magas vagy nem elég magas, hanem az a kérdés, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetését milyen struktúrában fogadjuk el. Az a kérdés, hogy kinek és milyen befolyása lesz arra, hogy ezek a pénzösszegek valójában hova kerülnek. És végül, de nem utolsó sorban – a mi szempontunkból ez az elsődleges kérdés –, hogy valódi pénzről beszélünk, vagy hipotetikus pénzről beszélünk, mert

hogyha az a fajta kondicionalitási mechanizmus, amit a bizottság javasol, valójában elfogadásra kerül, akkor ezek a pénzek minden tagállam számára – és nemcsak Magyarország számára – hipotetikus pénzek lesznek,

mert a bizottság politikai döntésétől függően ezek a pénzek bármikor felfüggeszthetők és elvonhatók” – értékelt Bóka János.

Vagyis az új uniós költségvetés kialakításakor a forrásfelhasználási elosztási eljárásokra és trendekre kell figyelni. Most úgy látszik, hogy az új költségvetési struktúra sokkal nagyobb fejezetekkel dolgozik. A fejezeteken belüli átcsoportosításhoz pedig nincsen szükség tagállami egyhangúságra, ami azt jelenti, hogy a bizottság mozgástere jelentősen megnő, ezeket a forrásokat szabadon fogja tudni mozgatni a nagyobb keretek között.

A másik fontos elem a miniszter szerint az, hogy mi lesz a pénzáramlás iránya.

„A tendencia az, hogy a számunkra fontos meghatározó programok – mint például a közös mezőgazdasági politika vagy a kohéziós politika – nagy vesztesei ennek a rendszernek.

A közös mezőgazdasági politika esetében 20 százalékos csökkenésről van szó, a regionális fejlesztési politika esetében hasonló,

miközben a NextGenerationEU hitelfelvételből adódó kamatfizetési és visszafizetési kötelezettségek el fogják vinni a költségvetés 10 százalékát, illetve közvetlenül és közvetett módon ennek a költségvetésnek nagyságrendileg 20 százaléka a nap végén Ukrajnában fog kikötni. Hogyha egyszerűen akarok megfogalmazni, a magyar emberektől vesznek el pénzt, és ezt a pénzt különböző csatornákon keresztül Ukrajnába fogják átutalni” – összegzett Bóka János.

Értékelése szerint tehát a javaslat egyrészt összegében is csökkenti az agrártámogatásokra fordítható keretet, másrészt pedig felszámolja az agrárpolitika és az agrártámogatások önállóságát, és egy nagy nemzeti alapba gyűri ezeket bele, ahova az agrárpolitikai célkitűzések mellett még a regionális fejlesztési célkitűzéseket, de még a határvédelemre, migrációra, integrációra fordítható összegeket is becsatornázza. És

azt várja az Európai Bizottság a tagállamoktól, hogy egy olyan egységes nemzeti tervet tegyenek le az asztalra, ami ezekre a területekre egyaránt kiterjed, és ezért cserébe olyan politikai vállalásokat tegyen, amiket majd utána neki a bizottsággal kell letárgyalni,

ezeknek a megvalósulását a bizottság fogja ellenőrizni, és a nap végén a bizottság fogja eldönteni, hogy a tagállamok a forrásokhoz ténylegesen hozzáférnek-e vagy sem.

„És akkor még nem is beszéltem arról, hogy erre ráhúznak még egy jogállamisági kondicionalitási keretrendszert, ami kiegészíti a jelenlegi kondicionalitási keretrendszert, ezt az egész pénzösszeget, amiről beszélünk, egy hipotetikus lehetőséggé nemesítve át” – fogalmazta meg az aggályokat Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában.