Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök Washingtonban megegyezett az amerikai olajszankciók alóli időhatár nélküli magyar mentességről. Azóta zajlik a vita, hogy ezt hogyan kell értelmezni. Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos munkatársa szerint szóbeli megállapodás történt, pontosat akkor tudhatunk, hogy majd papírra vetik ennek megtörténtét, vélhetően még november 21 előtt, amikor hatályba lépnek az amerikai szankciók. Addig meg kell határozni, ho konkrétan kik és milyen feltételek mentén mentesülnek és mennyi időre. Főként hogy úgy hírlik, hogy a németek is és mások is jelezték ilyen-olyan mentesség iránti igényüket, vagyis az amerikai félnek is érdeke, hogy mielőbb konkretizálja a részleteket, hogy az amerikai befektetők is tudják, mi tilos és mi nem.

A szakértő szerint az ilyen mentességeket

általában egy évre adják meg, amit aztán meg lehet hosszabbítani, az ügyben az elnök dönt.

Ő gyakran, de nem kizárólagosan nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tud különböző mentességeket adni, erre van precedens is, más országok és ügyek tekintetében is, de az is lényegében elnöki intézkedés nyomán történt, hogy Rogán Antal akkori Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter lekerült a Magnitsky-listáról. Csizmazia Gábor szerint lehet, hogy a magyar mentesség tényleg időtartamra vonatkozó korlát nélküli, de ő inkább arra hajlik, hogy ez egy meghatározott időközönként meghosszabbítható megállapodás lehet.

„Az amerikaiakra általában jellemző, hogy ilyen nyitott végű történeteket, hacsak nem áll az ő érdekükben, akkor nem feltétlenül kezdenek el, általában akarnak hagyni maguknak módosítási lehetőséget. Ez most nem csak a szankciókra igaz, ezért elképzelhető, hogy – ha úgy tetszik – mindenkinek igaza van, és tényleg egy szóbeli megállapodás történt, tényleg nyitva hagyta ezt a kérdést az elnök, de ő az elnöki jogkörnél fogva bármikor módosíthatja. Nem hiszem, hogy visszacsinálná, de a tervezhetőség jegyében elképzelhető, hogy próbálja valahogyan ütemezni, tekintettel akár az Oroszország elleni szankciókra is” – fogalmazott Csizmazia Gábor.

Az energiacsomagnak része az is, hogy a magyar fél nagyjából 500 millió dollár értékben vásárolna amerikai cseppfolyósított földgázt, azaz LNG-t. Erre nem volt megadva a konkrét határidő, a szám pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos munkatársa szerint mivel az amerikai külügyminisztérium honlapján jelent meg, keretszámnak tekinthető.

A legfontosabb a megállapodásban azonban a nukleáris együttműködés volt. Az amerikai diplomácia nem csinált titkot abból, hogy erre törekszenek. Robert Palladino, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője már a nyáron nyíltan beszélt egy ilyen együttműködés kívánatosságáról. Született is szándéknyilatkozat november 7-én Marco Rubio, illetve Szijjártó Péter külügyminiszterek között, illetve a Westinghouse és az MVM között.

„Tartalmazza a csomag egyrészt nukleáris fűtőanyagok, fűtőelemek szállítását,

technológiavásárlást a nukleáris hulladékok tárolására, amivel már Paks I-be beszállnak lényegében az amerikaiak.

Zárójelben jegyzem meg, hogy a Paksra vonatkozó amerikai szankciót is ezzel felfüggesztették, és az elképzelhető, hogy végleg – mindenesetre lényegében az történt, hogy az amerikaiak hozzáférést kaptak a magyarországi nukleáris energiatermeléshez. A megállapodás harmadik eleme pedig a kis moduláris erőművek ügye, ez a leginkább távlati terület. Kézzelfogható, ténylegesen alkalmazható technológia még nincs, de előre terveznek a jövőre vonatkozóan” – mondta Csizmazia Gábor, megemlítve, hogy a románok, illetve a lengyelek kacérkodtak még ennek a technológiának a vásárlásával.

Magyarország a megismert számok szerint legfeljebb 20 milliárd dollár értékben támogatná ezeknek az erőműveknek a létesítését, azt egyelőre nem tudni, hogy ez hány darab kiserőművet jelent. Az is megjelent az amerikai külügyminisztériumi nyilatkozatban, hogy egyfajta elosztóközponttá válna Magyarország Közép-Európában, aminek a jelentése szintén nem ismert pontosan a szakértő szerint, de jelentheti akár azt is, hogy ugródeszkaként használják Magyarországot az amerikaiak.