Az Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök által aláírt, pénzügyi csomagról szóló megállapodás egy úgynevezett swap line együttműködés, melynek lényege, hogy ha Magyarország hitelpiaci helyzete megszorulna, akkor a Magyar Nemzeti Bank az amerikai jegybanktól, a Fedtől technikailag devizacserével, vagyis dollárt forintra cserélve meghatározott árfolyamon pénzhez, tőkéhez juthat – összegzett az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa kiemelte: magyar szempontból ennek az a jelentősége – ami el is hangzott egyébként a kormányzat részéről –, hogy növelheti a mozgásteret.

„Sokan ezt úgy értelmezik, hogy ha az uniós pénz nem jön, akkor az amerikai pénz jönni fog. De ezt nem tudjuk még, mert

nem ismert, hogy mekkora összegről van szó, vagy hogy milyen célokra fordítható.

Valószínűleg az energiaszektorra, de még biztosan nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy milyen határidővel, hogyan lesz használható. Mindez magyar részről ezt jelenti, hogy az állam technikailag tud hitelezni adott esetben a kereskedelmi bankoknak is” – mondta a szakértő.

Csizmazia Gábor rámutatott: amerikai részről azért éri meg a megállapodás, mert – ahogy a hivatalos közlés szólt – a pénzügyi stabilitást hivatott elősegíteni. Az Egyesült Államok az 1960-as, 70-es évek óta él ez ilyen swap line megállapodásokkal. Legutóbb nagyobb mértékben még a 2008-as pénzügyi-gazdasági recesszió árnyékában élt ezzel Japán és az Európai Unió irányába, és alkalmazták a koronavírus-járványt követően is.

Egy ilyen ügylet során a Fed, az amerikai jegybank tud hitelezni az Egyesült Államokban is egyes, kiemelt bankoknak, és adott esetben külföldi, tehát most magyar bankoknak. De mivel szám szerint nagyon sok érdeklődő lenne a világban, ezért a legegyszerűbb, hogyha ezt az adott ország jegybankján keresztül teszi, illetve egy olyan külön csatornán, ahol egy meghatározott árfolyam mentén tudnak majd dollárt utalni az adott jegybanknak, amely aztán addig ezt fedezi a saját valutájában, és majd visszacserélik a pénzt akkor, amikor ezt a – mondjuk úgy – hitelt visszafizetik.

„Itt épp ez a lényeg, hogy ha ez hitel formájában továbbmegy, akkor a hitelkockázat az alapvetően nem a Fedet fogja terhelni, hanem az érintett másik jegybankot. De ami még inkább érdekelheti az amerikaiakat, és ez következetes a Trump-adminisztráció következetlennek tűnő gazdaság és kereskedelempolitikájában, az az, hogy

az amerikai állam, a szövetségi kormányzat finanszírozását kiszámíthatóbbá teszi.

Ugyanis azért teszik lehetővé az amerikaiak ezt az egész swap line rendszert, mert ha más országokban az adott jegybank vagy más pénzpiaci szereplők megszorulnának, és kénytelenek lennének például eladni a dolláralapú eszközeiket, az amerikai államkötvényeket, akkor ennek tömeges bekövetkeztekor az amerikai állampapírok ára lemegy, a hozama megnő, magyarul tulajdonképpen költségesebb lesz az amerikai államot finanszírozni” – mutatott rá Csizmazia Gábor.

A probléma a vámpolitika kapcsán is előjött: április 2-án Donald Trump bejelentette a durva vámokat, utána sokféle összegről szó volt, de körülbelül egy héttel később elkezdett határidőket szabni – mindez meglátszott a 10 éves államkötvények hozamának alakulásán és a tőzsdét is sokkolta a vámpolitikai helyzet, megugrottak az árfolyamok. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa szerint az az általánosan elfogadott nézet, hogy ez volt az elrettentő példa az amerikai kormányzat számára arra vonatkozóan, hogy az állampapírokkal óvatosan kell bánni, mert végső soron az amerikai szövetségi kormányzat finanszírozhatóságát veszélyeztetheti, vagy nehezíti meg, hogyha azoknak a hozama, értéke változik.

Arra biztosíték tehát a swap line, hogy nem fognak tömegével megválni a megszorult helyzetben lévő különböző jegybankok az amerikai állampapíroktól, hogyha a Fedtől kapnak dollárt,

számukra alapvetően korlátozott a dollárhoz való hozzáférhetőség.

Egy-egy ilyen ügyletet az eddigi tapasztalatok alapján inkább vészhelyzeti megoldásra használtak, de ha az amerikai kormányzat úgy dönt, hogy neki is érdeke egy ilyen megállapodást kötni, akkor nem muszáj konkrétan vészhelyzetnek lennie – tette hozzá Csizmazia Gábor, aki úgy értékelt, hogy a swap line egy egyre elfogadottabb eszköz a pénzpiacokon.