Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadást tart a Magyar Közgazdasági Társaság 20 éve az EU-ban címmel rendezett konferenciáján a budapesti Európa Pontban 2024. április 22-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Döntött a kormány az EU-jogkörök nagy átvilágításáról

Bóka János az Európa-tanulmányok hálózat második konferenciáján tartott előadásában elmondta: az átvilágítás célja, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol az EU által gyakorolt hatáskörök túlmutatnak az alapszerződési rendelkezéseken. Hozzátette: azonosítják azokat a területeket is, ahol a hatáskörmegosztás az unió és a tagállamok között "nem feltétlenül optimális".

A kormány úgy döntött, bizonyos kulcsterületeken - mint a gazdaságpolitika, az energiapolitika, migrációs politika, családpolitika, kultúra - elvégzi az Európai Unió hatásköreinek rendszerszintű, szisztematikus átvilágítását - mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE).

Bóka János az Európa-tanulmányok hálózat második konferenciáján tartott előadásában elmondta: az átvilágítás célja, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol az EU által gyakorolt hatáskörök túlmutatnak az alapszerződési rendelkezéseken. Hozzátette: azonosítják azokat a területeket is, ahol a hatáskörmegosztás az unió és a tagállamok között "nem feltétlenül optimális".

A miniszter kifejtette: bár az európai védelmi iparnak lehetne jelentős, akár meghatározó szerepe is a versenyképességi fordulatban, ma már az európai védelmiipari és védelmipolitikai törekvések nem részei a versenyképességi agendának, attól politikailag függetlenedtek, és inkább a katonai készültségi szempontok kerültek középpontba. Előtérbe került Ukrajna közvetlen katonai támogatása, miközben azzal, hogy az EU gyakorlatilag korlátlan kötelezettséget vállalt Ukrajna támogatására, költségvetési és gazdaságpolitikai értelemben kényszerpályára helyezte magát. Emellett az Európai Bizottság és a tagállamok többsége "durván és következetesen" alábecsüli Ukrajna finanszírozásának költségeit - közölte.

Bóka János szólt arról is, meglátása szerint politikai érelemben az Európai Unió két szempontból is "béna kacsa". Mint mondta, egyrészt, az elmúlt néhány évtized sikeres gazdasági modelljének fontos pillére volt a belső piaci integráció, az erős amerikai biztonsági garancia, a hozzáférés az olcsó energiahordozóhoz és olcsó kínai fogyasztási cikkekhez, illetve egy viszonylag rugalmas hozzáférés az Egyesült Államok, Oroszország és Kína belső piacaihoz. Az orosz-ukrán háború óta ennek az európai modellnek - a belső piac kivételével - minden eleme megdőlt, és mindaddig az EU nem is tudja ezeket pótolni, amíg a háború tart - tette hozzá.

A miniszter szerint

a tavalyi európai parlamenti választás tanulsága, hogy meghatározóvá vált a föderalisták és szuverenisták közötti politikai megkülönböztetés,

ami várakozásai szerint hosszú távon rendezőelve lesz az Európa-politikának a hagyományos jobb-bal, zöld, liberális különbségtétel helyett.

Kifejtette: a másik pártpolitikai fordulata a tavalyi választásnak az, hogy az EP-ben immár két alternatív többség lehetséges, a hagyományos centrum, és az új jobboldali többség, az úgynevezett Venezuela-koalíció. Mint mondta, ez az új jobboldali többség jelenleg az EP-ben "egészségügyi kordonon kívül van", de csak idő kérdése a kordon leomlása.

Ez nem azt jelenti, hogy minden kérdésben a Venezuela-koalíció fogja a politikai irányvonalat meghatározni, de két valódi alternatíva fog egymással versenyezni: a centrumkoalíció mellett az új jobboldali többség is döntési pozícióba kerülhet bizonyos területeken - mondta. Hozzátette: a jelenlegi centrista koalíció nem alkalmas a versenyképességi fordulat lemenedzselésére, de minél hamarabb eltűnik a kordon a Venezuela-koalíció elől, annál nagyobb az esély a versenyképeségi fordulatra.

Úgy vélte, ha a politikai döntéseket továbbra is a hagyományos politikai centrum hozza meg, akkor erősödik az európai intézményeket eddig jellemző ösztön, ami a kihívásokra az erősebb és mélyebb integráció válaszát adta, de ez további hatáskörelvonást jelent a tagállamoknak. Ha azonban a Venezuela-koalíció fogja a döntéseket meghozni, akkor erőteljesebb hatásköri konzervativizmus érvényesül és megindulhat a hatáskör-revízió, ugyanis itt a tagok meggyőződése, hogy nem biztos, minden versenyképességi kihívásra a több és mélyebb integráció a megoldás - tette hozzá.

Akármelyik koalíció irányába is billen a mérleg, az alapvető kérdéseket vet fel az EU hatásköreivel kapcsolatban: ez vagy a hatáskörbővítés lesz és az azzal kapcsolatos politikai ellenállás, vagy a hatáskör-áttekintés irányába mozdulunk el, ami a tagállami hatáskörök erősítését jelenti - foglalta össze a miniszter, aki jelezte, elvégzik a kulcsterületeken az EU hatásköreinek rendszerszintű, szisztematikus átvilágítását.

Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×