Folytatja a versenyfutást a digitalizációval az Országgyűlés: a képviselők megtárgyaltak egy olyan törvénymódosítást, amelynek értelmében a fogyasztónak még a szerződés aláírása előtt személyre szabott tájékoztatást kell kapnia a pénzügyi szolgáltatásról, illetve az online vagy mobilapplikáción kötött szerződések esetében biztosítani kell egy jól látható elállási funkciót.

"A szabály célja az, hogy a fogyasztót ne hozzuk nehezebb helyzetbe a szerződéskötéshez képest, ha a szerződésből ki akar lépni" – fogalmazott a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára. Ezt a speciális elállási, felmondási funkciót jól látható és a fogyasztó számára is könnyen hozzáférhető módon kell elhelyezni, és az elállásra, illetve a felmondásra nyitva álló határidő alatt folyamatosan elérhetőnek kell lennie. Összegezésként elmondható, hogy ahhoz, hogy a fogyasztók a pénzügyi szférában távértékesítés útján kínált szolgáltatásokat vegyenek igénybe, a fogyasztói bizalom további erősítésére van szükség – ismertette a legfontosabb változásokat előterjesztői expozéjában Fónagy János.

A Fidesz vezérszónoka, Bánki Erik úgy fogalmazott, hogy a módosítások egyfajta biztonsági hálót alkotnak a pénzügyi szférában történő távértékesítéskor. A KDNP-s Hollik István kiemelte, hogy

a változtatásoknak köszönhetően a jövőben az elektronikus csatornán folytatott kommunikáció is igazolható lesz.

A DK-s Földi Judit is egyetértett a módosításokkal, ő felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több a megtévesztő honlap, amelyekkel szemben meg kell védeni a fogyasztókat. A Jobbik vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel szerint szükség lenne a szolgáltatás időszakos elérhetetlenné tételére az olyan online áruházak esetében, amelyek a vásárlók sürgetésével próbálják növelni a forgalmukat.

Gyermekvédelem, háziorvosok, oltásellenes perek

Lehetővé teszik az egészségügyi adatbázisok összekapcsolását, így gyorsabb és hatékonyabb lesz a döntések előkészítése. A családvédelmi és gyermekjóléti központ, valamint a gyámhatóság lekérdezheti, hogy folyik-e olyan büntetőeljárás a szülő ellen, ami veszélyezteti a gyermek biztonságát – ismertette a változásokat előterjesztő expozéjában Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára.

Módosul az oltásmentesség rendszere is.

A bíróságok ezentúl nem fogadhatnak be keresetet a háziorvosok szakvéleményének pótlására, hogy ne vonják el a gyógyítókat a betegellátástól.

A törvény emellett lehetőséget ad arra, hogy 2026 tavaszáig az egyetemi fenntartású egészségügyi szolgáltatók is nyújthassanak közfinanszírozott CT és MRI vizsgálatokat.

Szintén újdonság, hogy a betegek tájékoztatását mesterséges intelligencián alapuló rendszerek is segíthetik, a digitális bizonyítványokat pedig 2025-től a tanulók akár 80 évig elérhetik majd online, tehermentesítve ezzel az iskolákat és a hivatalokat.

A vitában a fideszes Pesti Imre egyebek mellett kijelentette, hogy a védőoltások hatásosságának megkérdőjelezése komolytalan divat. A KDNP-s Vejkey Imre üdvözölte, hogy a családvédelmi és a gyermekjóléti szolgálat megismerheti a látókörébe került szülők bűnügyi személyes adatait. A DK nem támogatta az indítványt, mert adatvédelmi aggályai vannak, jelezte a párt vezérszónoka, Komáromi Zoltán.

A Mi Hazánk képviseletében felszólaló Dócs Dávid azt mondta, hogy az emberekre kellene bízni, beoltatják-e magukat vagy a gyermeküket.

Ukrajnában és Romániában kanyarójárvány volt, Ausztrián és Szlovénián szamárköhögés söpört végig, több nyugati ország gondolkodik a kötelező oltási rendszer visszaállításán és az Egészségügyi Világszervezet is a magyar rendszert javasolja – válaszolta neki Takács Péter államtitkár.

A meddőségkezelés és az ivarsejt-adományozás szabályait korszerűsítenék

Ivarsejt adományozásáért nem adható ellenszolgáltatás, ugyanakkor a donor minden költségét meg kell téríteni. Az ivarsejteket csak engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók és kutatóhelyek fogadhatják el, és megszűnik a különbség a férfi és női adományozók között. Szintén

újdonság, hogy a nők a saját petesejtjeiket jogszerűen tárolhatják későbbi felhasználásra

– ismertette a változásokat előterjesztő expozéjában Selmeczi Gabriella fideszes országgyűlési képviselő.

"Aki valaha találkozott olyan párral, akik évek óta küzdenek azért, hogy ez a csoda bekövetkezhessen az ő életükben is, az tudja, hogy ez nemcsak biológiai, hanem lelki és emberi próbatétel is. A meddőség nem választás, hanem egy rendkívül nehéz élethelyzet, amelyet mély és őszinte együttérzéssel, a legmagasabb szintű szakmai hozzáértéssel és állami felelősséggel kell kezelnünk. Ezért mondjuk ki újra és újra, hogy a vágyott gyermekek megszületése nem magánügy, hanem nemzetünk, a magyarság egészének ügye" – fogalmazott..

A javaslat megteremti a petesejtdonáció és a petesejtgyűjtés lehetőségét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozásában

– emelte ki hozzászólásában Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára.

A Fidesz vezérszónoka, Pesti Imre szerint a módosításoknak köszönhetően csökkenni fog a külföldön elvégzett meddőségi beavatkozások száma. Most még évente hozzávetőleg 2000 magyar pár megy el a szomszédos országok orvosaihoz, közel 6 milliárd forintot fizetve az ilyen szolgáltatásokért – mutatott rá a kormánypárti politikus.

A DK-s Földi Judit szerint továbbra is hosszúak a várólisták és az életkornál is módosításokra lenne szükség, mert az egész Európai Unióban egyre később szülnek a nők. Ezzel összefüggésben a Mi Hazánk vezérszónoka, Dúró Dóra úgy fogalmazott, hogy a szülési kor későbbre tolódása csökkenti a gyermekvállalási esélyeket, miközben a meddőség civilizációs népbetegséggé vált.

Változnak az alkotmánybírósági törvények

Az alkotmánybírósági határozatokat a testület saját hivatalos lapjában jelentetik meg, ezzel is deklarálva az Alkotmánybíróság függetlenségét. Az Alkotmánybíróság munkatársainak megfelelő javadalmazása érdekében

bevezetik a közszolgálati munkaszerződés jogintézményét.

A volt elnökök további hat, lemondás esetén három havi díjat kapnak, ha legalább két évig a testület tagjai voltak. Az Alkotmánybíróság 2028. január 1-jén az I. kerületi Szent György térre költözik – ismertette a módosításokat az Országgyűlés igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke. Vejkey Imre ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat nem kíván változtatni azokon a függetlenséget biztosító hatályos rendelkezéseken, melyek szerint az Alkotmánybíróság költségvetése önálló fejezetet alkot, a költségvetési javaslatát és zárszámadását maga állítja össze, és azt a kormány változtatás nélkül terjeszti be az Országgyűlésnek. Szintén nem változik az sem, hogy az Alkotmánybíróság adott évi költségvetése nem lehet kevesebb az előző évi költségvetésénél.

A kormány támogatásáról Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára biztosította az előterjesztést. A KDNP-s Vejkey Imre arról beszélt, hogy a módosítás megerősíti az Alkotmánybíróság működését és függetlenségét. A Mi Hazánk viszont nem támogatta a javaslatot. Apáti István vezérszónok szerint azért nem, mert inkább a szociális és az egészségügyi dolgozók bérét kellene emelni, nem pedig az Alkotmánybíróság elnökeinek és munkatársainak fizetését. A többi ellenzéki frakció nem szólt hozzá a vitához.