A vidék kiválóság, érték, erőforrás és lehetőség - jelentette ki a Századvég csütörtöki Vidék Konferencián Bóka János európai ügyekért felelős miniszter.

"A vidék nem megoldandó probléma, hanem lehetőség, érték, erőforrás. Ezek az erőforrások különösen hozzájárulhatnak azoknak a versenyképességi kihívásoknak a kezeléséhez, aminek megoldásától Európa és az Európai Unió jövője függ" - fogalmazott.

Bóka János közölte: az Egyesült Államok és Kína egyre nagyobb versenyelőnyre tesz szert Európával szemben, ez a folyamat már a 2000-es évek elején megkezdődött, megjelenése egybeesett az unió bővítésével, és megakasztotta a Nyugat-Balkán csatlakozását.

A miniszter hangsúlyozta összehangolt beavatkozásra van szükség, erre tett javaslatot 2024 novemberében a budapesti nyilatkozat 12 pontja, amely egy új európai versenyképességet vázolt fel.

A tárcavezető kiemelte: a mostani az utolsó intézményi ciklus arra, hogy valami változzon Európában.

"Az Európai Unió versenyképességi válságát csak átfogó, strukturális reformokkal és összehangolt, európai szintű beavatkozással lehet kezelni. Ezért javasoltuk az uniós elnökség alatt 2024 novemberében egy új európai versenyképességi megállapodás, a budapesti nyilatkozat elfogadását. Ebben 12 kulcsterületet azonosítottunk, olyanokat, mint

a vállalatokat sújtó adminisztratív terhek drasztikus csökkentése, az energiaárak mérséklése, a tőkepiaci unió megvalósítása, az európai GDP legalább 3 százalékának kutatás-fejlesztésre való fordítása vagy egy közös európai védelmi ipari bázis létrehozása,

amely területek fejlesztése elengedhetetlen egy versenyképes és autonóm Európa fenntartásához, illetve ezek az intézkedések maguk is gazdaságélénkítő hatással járnak" - részletezte.

Bóka János azt is elmondta megrendülni látszik a közös agrárpolitika helyzete.

Az új rendszerben a vidékfejlesztés önállósága teljesen megszűnne, a magyar kormány ezért kiáll a különálló, kétpilléres közös agrárpolitika mellett - emelte ki a konferencián az európai uniós ügyekért felelős miniszter.