Évről évre növekszik az Európai Unióban az időskori eltartottsági ráta: a 65 évesnél idősebbek aránya az aktív munkavállalói korban lévő népességhez képest. A legfrissebb adatok szerint nagyjából 37 százalékos ez a ráta, tehát 100 aktív korúra vetítve 37 fő 65 év feletti az EU-ban – mondta el Süle-Szigeti Bulcsú, a Portfolio elemzője az InfoRádióban.

Ez jelentős elöregedést mutat, és a folyamat a jövőben minden bizonnyal tovább fog folytatódni. Az évszázad közepére a várakozások szerint sok helyen akár az 50 százalékot is elérheti a mutató, tehát fele annyian lesznek a 65 évnél idősebbek, mint a 20 és 64 év közöttiek.

Magyarország „egy hangyányit” jobb, mint az uniós átlag

– mondta el az elemző.

A legfrissebb, 2024-es adat szerint 34,5 százalék körül van itthon az időskori eltartottsági ráta. Az adatok eltérnek azonban attól függően, az országnak melyik részét nézzük, Budapesten például ennél is alacsonyabb, 33 százalék körüli. Békés vagy Somogy vármegyéből elvándorolnak az aktív korúak, a helyi népességen belül egyre nagyobb lesz az időskorúak aránya, mint az alábbi térképen is látható.

Süle-Szigeti Bulcsú azt is elmondta, ez az elöregedés a fejlett világ társadalmaiban az egyik legnagyobb kockázat, ami az állami nyugdíjrendszereket fenyegeti. Ha többen lépnek ki a munkaerőpiacról és vonulnak nyugdíjba, mint ahányan belépnek fiatalként, akkor romlik ez az egyensúly, tehát egyre kevesebb dolgozó lesz és egyre több nyugdíjas.

Ennek megoldása véleménye szerint az „erős tőkefedezeti pillérek” felépítése, tehát különféle megtakarítási pillérekkel lehet csak ellensúlyozni ezt az elöregedési kockázatot a nyugdíjrendszerben. Emiatt azonban hosszabb távon Európában, így Magyarországon is a nyugdíjkorhatár emelésére lehet számítani.