Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Nyitókép: Pixabay

MCC-konferencia: miként hozhatja be lemaradását Európa?

Válság vagy virágzás – Európa helyzete a világban. Ezzel a panelbeszélgetéssel indult az MCC Globalizáció, integráció és identitás című kétnapos nemzetközi konferenciája. Az esemény az unió belső szabályozásainak különböző perspektíváit tekintette át. Az InfoRádió Lénárt Sándort, a Mathias Corvinus Collegium jogi iskolájának és nemzetközi jogi műhelyének vezetőjét, a Károli Gáspár Református Egyetem docensét kérdezte a konferenciáról.

Az MCC által szervezett nemzetközi konferencia arra kereste a választ, hogy a globalizáció utáni időszakban, a regionalizálódás kapujában mi várható. Abban a korban, amikor véget ér a gazdasági globalizáció, a világpiacba fektetett korlátlan bizalom és a neoliberális gazdaságpolitika, Európának milyen szerepe van, milyen szerepe lehet – mondta az InfoRádió kérdésére Lénárt Sándor, a Mathias Corvinus Collegium jogi iskolájának és nemzetközi jogi műhelyének vezetője.

A lényegi kérdés a Károli Gáspár Református Egyetem docense szerint, hogy miként kell igazítani az EU belső intézményi struktúráját és döntéshozatali mechanizmusát ahhoz, hogy képes legyen válaszokat adni a gazdasági, innovációs vagy migrációs kihívásokra.

A konferencia nyitó panelbeszélgetésén egy unión belüli és egy unión kívüli álláspontot ismerhettek meg a résztvevők, a témát ugyanis egy francia és egy török professzor vitatta meg. Lénárt Sándor szerint abban egyetértés volt, hogy ha Európa megfelelő, gyors és hatékony válaszokat kíván adni mind a belső, mind a külső kihívásokra, akkor lazább intézményi struktúrát kell kínálnia, régebben ezt nevezték úgy, hogy a koncentrikus körök Európája. „Egy olyan konstrukció, amiben a különböző tagállamok bizonyos jogokból és kötelezettségekből képesek vagy tudnak választani, és el tudják dönteni, hogy az integráció melyik részéhez is kívánnak csatlakozni” – tette hozzá.

Egyetértés volt abban is, hogy Európa nagy lemaradásban van az innováció terén, a mesterséges intelligencia hasznosítását kínáló cégek jelenlétében. A lemaradás csökkentéséhez a szabályozási környezetet kéne igazítani, nem lenne szabad túlszabályozni. „Ez nem csak versenyképességi szempontból fontos – tette hozzá a Károli Gáspár Református Egyetem docense –, hanem azért is, hogy Európa képes legyen megvédeni a kritikus iparágait és infrastruktúráját egy olyan korban, amelyet az Egyesült Államok és Kína közötti versengés jellemez.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×