Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
319.39
bux:
126964.02
2026. február 15. vasárnap Georgina, Kolos
Nyitókép: Pexels.com

Készül a Balaton-törvény, beindult a harc

A horgászat, a Balaton és a nádasok védelme egyaránt nemzeti ügy, a keszthelyi kikötőfejlesztés jól mutatja, hogyan gondolkodunk közösen a Balaton jövőjéről - közölte az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden Keszthelyen. A Mohosz elnöke azt hangsúlyozta, hogy készül a Balaton-törvény, a horgászok pedig harcolni fognak a legális csónakhelyekért.

Zambó Péter az első Balatoni Sporthorgász Centrum területén megvalósult kikötőbővítés átadásán elmondta: 2019-ben 195 millió forint támogatással alakították ki a horgászcentrumot, amely eddig két további fejlesztési lépcsővel gyarapodott tovább. A mostani, negyedik fázisnak köszönhetően 35 csónaknak és 15 vitorlásnak tudnak helyet biztosítani, amivel összesen 94 vízi járművet képesek elhelyezni a három mólószárral rendelkező kikötőben.

A Balaton 60 ezer hektáros területe a legnagyobb és legkeresettebb horgászturisztikai vize az országnak. A horgászat pedig az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység, tavaly már meghaladta az egymilliót a regisztrált horgászok száma, akik összesen 7,5 millió napot töltöttek a vízpartokon - ismertette az államtitkár.

Hozzátette, a magyar halgazdálkodási vízterületeken a múlt évben összesen 4879 tonna halat fogtak ki, ebből 4614 tonna volt a horgászok zsákmánya, 2,8 százalékkal több az előző évinél.

Zambó Péter úgy fogalmazott: a horgászat "egyszerre kikapcsolódás, aktív pihenés, szenvedély, életforma, a természetvédelem speciális ága és gazdasági erő" is egyben. A tavaly elfogadott horgászturisztikai stratégia célja, hogy versenyképes, fenntartható lehetőséget kínáljon Magyarországon, kiemelt figyelemmel az ökológiai egyensúly biztosítására.

A Balatonnál a ponty, a süllő, a dévérkeszeg a legnagyobb jelentőségű halfajta, de az egykor őshonos menyhal újratelepítését is évről évre támogatja az agrártárca. A balatoni nádasok védelme is kiemelt kérdés, az engedély nélküli csónakveszteglők és stégek akadályozzák a felbecsülhetetlen ökológiai szerepű növényzet természetes megújulását és a part védelmét - jegyezte meg az államtitkár.

Végül arra is kitért, hogy a keszthelyi létesítmény jó példa arra, hogy létezik kompromisszum a turisztikai igények és a környezetvédelem között. A tárca célja az, hogy a tóparti fejlesztések mindenütt ilyen természetközpontú szemlélettel valósuljanak meg.

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselőjeként arról beszélt, hogy hatalmas kontrasztban áll az, hogy tíz évvel ezelőtt milyen állapotok uralkodtak ezen a területen, és mára milyen fejlesztések valósultak meg. Ez azt mutatja, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. jó gazdája a területnek.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a balatoni halászat tíz évvel ezelőtti megszűnése után vált kihasználatlanná a mostani terület, ahol öt fejlesztési lépcsőben álmodták meg a horgászcentrum és a kikötő kialakítását. A tervezett ötből a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egykori kikötőjének átalakítása volt a negyedik fázis, amelyet 95,5 millió forintból valósítottak meg. A 35 csónaknak és 15 vitorlásnak helyet adó létesítményhez 47,3 millió forinttal járult hozzá a Mohosz, a fennmaradó összeget saját erőből biztosították - részletezte a vezérigazgató.

Szűcs Lajos, a Mohosz elnöke azt hangsúlyozta, hogy a keszthelyi horgászcentrum jó példa arra, hogy miként lehet kiterjeszteni a turisztikai szezont a Balatonnál. A tónál egész évben lehet és érdemes horgászni.

Emlékeztetett arra, hogy készül a Balaton-törvény, a horgászok pedig harcolni fognak minden olyan pontért, ahol csónakot lehet elhelyezni és lehetőséget biztosítani a horgászatnak, de a környezetvédelemre is figyelemmel azokért a nádasokért és partszakaszokért is küzdenek, amiket közkinccsé lehet tenni.

Címlapról ajánljuk
Mesebeli történet íródott az Esterházy Péter-alkotóház létrejöttéből

Mesebeli történet íródott az Esterházy Péter-alkotóház létrejöttéből

A Magyar Kultúra Napján ünnepélyes keretek között adták át Esterházy Péter felújított rómaifürdői otthonát, amely Vámos Miklós és Dragomán György írók kezdeményezésére, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának tulajdonosi szerepvállalásával, valamint a Market Építő Zrt. vezetésével több építőipari cég társadalmi felajánlásával született újjá. A villa a jövőben a Magyar Irodalom Barátai Alkotóháza Alapítvány kezelésében irodalmi alkotóházként működik, amelynek első vendége Danyi Zoltán vajdasági magyar író, költő lesz. A kezdeményezésről az InfoRádió Vámos Miklós írót, a Magyar Irodalom Barátainak Alapítvány elnökét kérdezte.

Magyar Péter is évet értékelt

Egy nappal Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde után Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke tartott beszédet.
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Mutatunk néhány izgalmas részvényt, ami nem az ijedős befektetőknek való

Mutatunk néhány izgalmas részvényt, ami nem az ijedős befektetőknek való

A befektetők figyelme gyakran a jól ismert, sokat emlegetett szektorokra irányul, miközben léteznek olyan területek is, amelyek kevésbé vannak a címlapokon napi szinten, viszont stratégiai jelentőségűek és alapjaiban formálhatják át a gazdaság működését. Az egyik ilyen izgalmas, technológia-vezérelt iparág az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül és nagy növekedési potenciállal kecsegtet, azonban sok a bizonytalanság, így inkább a kockázatot kedvelő befektetőknek lehet érdekes. Mutatunk néhány céget az iparágból, melyek részvényeit meg lehet megvenni: nagy, diverzifikált vállalatokat és kis, feltörekvő vállalatokat, és megnéztük, hogy melyek az elemzők kedvencei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×