Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Mature male hand  pouring a glass of water from tap in the kitchen sink
Nyitókép: vitapix/Getty Images

Két magyar településen is forralni kell a csapvizet, 12 szalmonellás beteget találtak eddig

A Veszprém vármegyei Vilonyán és Papkeszin a vezetékes ivóvizet kizárólag forralás után szabad fogyasztani – közölte a vármegyei kormányhivatal.

Csak forralás után lehet csapvizet inni Vilonyán és Papkeszin – rendelte el a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal a Vilonya településen tapasztalható gyomor- és bélrendszeri megbetegedések halmozódása miatt, a lakosság egészségének védelme érdekében, megelőző intézkedésként.

Közleményük szerint a szórványosan előforduló esetek között eddig 12 betegnél igazolódott a szalmonellafertőzés.

A megbetegedések okának felderítése érdekében a hatóság vízvizsgálatokat is végzett a településen, ezek

szalmonella baktérium jelenlétét mutatták ki az ivóvízhálózat egyes pontjain.

A fertőző forrást eddig nem sikerült igazolni, a megbetegedések és a vízben lévő szalmonella közötti összefüggés kizárása érdekében a hatóságok további vizsgálatokat folytatnak.

Hozzátették: a fertőzés általában enyhe tüneteket okozott, például hasmenést vagy gyomorpanaszokat, amelyek jellemzően 2-3 nap alatt elmúltak.

Hangsúlyozták: a baktérium a víz forralásával elpusztul.

Közölték azt is, hogy a fertőzés kockázatának csökkentése érdekében a hatóságok elrendelték a vízhálózat teljes körű fertőtlenítését, valamint biztosítják, hogy a gyermekintézmények folyamatosan biztonságos ivóvízhez jussanak, amelyet lajtoskocsikkal szállítanak a helyszínre.

A hatóság és a vízszolgáltató a berhidai vízműrendszer valamennyi településének vízminőségét fokozottan ellenőrzi.

Hangsúlyozták: az egészségügyi korlátozásokat csak akkor oldják fel, ha az ivóvíz minden szempontból megfelel a biztonsági előírásoknak és fogyasztható.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×